Esztergom Évlapjai 2009

Bánhidy Vajk: Batthyány József egyházfői tevékenysége (1776-1799) (Az érseki székhely Esztergomba való visszatelepítésének gondolata)

át, ezzel jelezve azon szándékát, hogy újra be kívánja „népesíteni" a Magyar Siont. Ennek már első pásztorlevelében is hangot adott. Ebben kijelentette, hogy „mivel az esztergomi vár birtokát visszanyervén oda, mint az összes magyar katholikus egyház székhelyére, a főkáptalannal együtt visszatérni szándékozik." A Várhegyen állomásozó császári katonák végül Mária Terézia leirata értelmében 1762 januárjában hagyták el a vár területét. 1763-ra elkészültek az új székesegyház, a szeminárium és a kanonoki házak tervei, s elkezdődtek az építési munkálatok is.

3 Noha Barkóczy számos alkalommal személyesen is felügyelte azt,

4 az építkezés mégis lassan haladt. Az érsek 1765-ben váratlanul meghalt. A munka azonnal leállt, sőt néhány hónap múlva a császári katonaság is visszaköltözött.

5 Tizenegy esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra érseke legyen Magyarországnak. E hosszú interregnum után a század egyik legjelentősebb egyéniségét Batthyány Józsefet (1776-1799) választották meg Magyarország hercegprímásává. Az új érsek a németújvári gróf Batthyány családból származott. Édesapja gróf Batthyány Lajos a későbbi nádor

6 - aki jelen volt a Bakócz-kápolnában, mikor Barkóczy átvette a palliumot. Édesanya a mélyen vallásos gróf Kinsky Terézia. József Bécsben született 1727. január 30-án a család második fiú gyermekeként. Mivel a családban ő csak a másodszülött fiú volt, a hercegi címet, melyet nagybátyjától, Batthyány Károlytól, örököltek,

7 József idősebb testvére Ádám vehette fel. A gimnáziumot Kőszegen végezte, ahol a természettudományok és a humán tantárgyak egyaránt érdekeltét, ám már itt elhatározta, hogy papi pályára lép. 1747-ben Nagyszombatban kezdte el teológiai tanulmányait, de bölcseletet és jogot is hallgatott. A stúdiumait kitűnően végző Batthyányi elsősorban a szónoklat terén jeleskedett. Hamar felfigyeltek mind egyházi, 3 Esztergom és Vidéke, 2006. aug. 31. 5. - A hercegprímás azonnal nekilátott a talajegyengetési munkála-tokhoz. Ekkor bontatta le a régi székesegyház még meglévő falait, s a III. Béla idejéből fennmaradt „Porta Speciosát". Barkóczy hozatta létre áthidalással az úgynevezett „Sötét Kaput", és alakíttatta ki a várból Szentgyörgy mezőre levezető utat. 4 Lepold Antal: Az esztergomi vár története - In: Esztergom Évlapjai 8. (1936) 1-2., 51-71. 5 Borovszky 382. 6 Magyarország története (Főszerk.: Ember Győző, Heckenast Gusztáv) - Bp., 1989., IV/II. 1247. (Továbbiakban: Ember) 7 Ember IV/II. 899. 92