Esztergom Évlapjai 2009

Bánhidy Vajk: Batthyány József egyházfői tevékenysége (1776-1799) (Az érseki székhely Esztergomba való visszatelepítésének gondolata)

mind politikai témájú beszédeire.

8 Még fiatalon beutazta Európa számos országát. Legszívesebben Itáliába fordult meg, de nagy hatással volt rá az akkorra már a felvilágosodás eszmeiségével áthatott Párizs is. Nagyon kedvelte a hangversenyeket, s többen megemlítik, hogy szenvedélyes sakkjátékos volt.

9 Miután az egyetemet kitűnő eredménnyel elvégezte 1751-ben - épp édesapja nádorrá választásának évében - pappá szentelték. Első szentmiséjét Pozsonyban Csáky Miklós vezetése mellett mutatta be, akit még ebben az esztendőben esztergomi érsekké választottak. Immár érsekként Csáky volt az, aki az ifjú Batthyányit 1752-ben esztergomi kanonoknak nevezte ki. Egyházi pályája gyorsan ívelt felfelé: 1753-ban vasvári, majd 1755-ben pozsonyi prépost és barsi főesperes lett. Valósággal versengtek érte a püspökök. Még csak 32 esztendős volt, mikor 1759-ben XIII. Kelemen pápa Mária Terézia jóváhagyásával Erdély püspökévé nevezte ki. Komoly feladatnak nézett elébe, hisz a „legprotestánsabb" egyházmegyét bízták rá. Ám ő rászolgált a bizalomra: fáradhatatlanul járta püspökségét, támogatta az árvákat,

1

0 s igyekezett barátságos viszonyt ápolni a protestánsokkal.

1

1 Püspökségének első esztendejét még le sem szolgálta Erdélyben, mikor 1760. május 22-én kalocsai érsekké nevezték ki. Tizenhat esztendős kalocsai főpásztorsága idején - miként azt a család jelmondatában is olvashatjuk - „fidelitate et fortitudine" - hűséggel és bátorsággal

1

2 szolgálta a rá bízott híveit. Célja az volt, hogy elődje Klobusiczky Ferenc (1751-1760) tevékenységét folytassa. Ekkor mutatkozott meg igazán tehetsége és rátermettsége. Legelső feladatának azt tekintette, hogy megismerje egyházmegyéjét. Pontos beszámolókat készíttetett a plébániákról, a templomokról, a hitéletről a katolikusok és más felekezetűek számáról, ezek egymás közötti viszonyai8 Több beszéde és politikai írása nyomtatásban is megjelent: Panegyricus divo Ladislao regi Hungáriáé apostolico dictus (Viennae, 1746), Exercitatio academica de consiliis altero iuris ecelesastici fonté (Vindobonae, 1757), Sermo dum pallium archiepiscopale suseepit (Tyrnaviae, 1776) etc. 9 Meszlényi Zoltán: A magyar hercegprímások arcképcsarnoka (1707-1945) - Bp., 1970,125. (Továbbiakban: Meszlényi) 1

0 Batthyány Kolozsvárott alapított árvaházat. Az itt gondozott árvák 1760-1761-es névsora a Prímási Levéltár őrzi. Batthyány-gyűjtemény, 352. doboz, Cat. II. (Publico-Ecclesiastica) Tit. III. (Fundationalia) f (Batthyanyana domus convertitarum Claudiopoli) Nr. 2/16. 1

1 Meszlényi 126. 1

2 Meszlényi 122. 93