Esztergom Évlapjai 2009

Vukov Konstantin: Az esztergomi lakótorony belső útjai (Hol vol-tak, s hogyan zárultak az ajtók az esztergomi királyi palotában?)

VUKOV KONSTANTIN AZ ESZTERGOMI LAKOTORONY BELSŐ ÚTJAI (Hol voltak, s hogyan zárultak az ajtók az esztergomi királyi palotában ?) Az esztergomi Várban álló lakótorony 111. Béla (1172-1196) idejében épült, valószínűleg csak halála után lett kész. Ötszögű, vaskos építmény, amelyhez oldalszárny is kapcsolódik, s amely egy nyaktaggal a királyi magánkápolnához kötődik. Az ötszögű lakótorony legalább két szinttel bírt, szintenként középső fallal elválasztott két-két helyiséggel. (1. kép) A két lakószint közül a ma is bejárható freskós terem és a szomszédos ún. könyvtárszoba boltozott volt. Felette még egy szintnek kellett lennie sík mennyezettel. A két lakószint felett volt az őrzők kilátó szintje, amelyre meredek tető borult mázas cserepekkel borítva. A XV. században kiemelten Vitéz János idejében az érsekek az örökölt román kori épületet felújították, korszerűsítették. A török kori háborúk idején a torony megcsonkult, ötszögű tömege lekerekedett. A következőkben megvizsgáljuk, hogyan bonyolódott le az esztergomi királyi, majd érseki palota magánlakosztályának minősülő lakótoronyban a belső forgalom. Ez azt jelenti, hogy főként a bejáratokat és lépcsőket tanulmányozzuk. Reményük szerint közelebb juthatunk az egykori használat és a benne zajló élet rekonstrukciójához. Az egész magánlakosztály beleértve a kápolnát is - egyetlen 1. kép. Az esztergomi palota általános első szinti alaprajza (déli végén helyezkedik el a lakótorony) építészeti koncepció alapján épült, több építési fázisban. A zavart az okozta, 29