Esztergom Évlapjai 2009
Vukov Konstantin: Az esztergomi lakótorony belső útjai (Hol vol-tak, s hogyan zárultak az ajtók az esztergomi királyi palotában?)
hogy a kettős kapu bal oldalán levő falsarok elválik a befutó fal szövetétől. Ennek a teremnek azonban minden más oldala, sarka egységes építésű. A falelválás nyomán a terem - toldalék építménynek tekintve - az utólagos hozzáépítés hipotézisét keltette Várnai Dezsőben és az ő nyomán Dercsényi Dezsőben. Véleményem szerint egységes az épület, ott csak az egyik építési fázis meggondolásainak módosulásával állunk szemben. Az alkalmazott épületszerkezeti részletképzések, mint a holdsarló nézetű hevederívek, a hevederek profilszélessége (35 cm), a falsarkok azonos sugarú lekerekítései a teljes épületben, az alsó és a fölötte levő szinteken egységesek! Azért kellett ezt tisztáznunk, mert ennek tudatában lehet csak jogos a közlekedés módjait értelmezni és bemutatni. (2. kép) A palota lakótorony részébe a bélletes kápolna kapu mellett egy kevésbé díszes kapun lehet belépni. A kapu előtt a kápolnabejárattal közösen egy kis teraszt alakítottak ki, ahova a belső kisudvarról lépcső vezetett fel. Ezt a lépcsőt megszűntették a XVI. század elején, mert a kápolnakapu mellől reneszánsz kőbábos korláttal ellátott, budai márga anyagú lépcsőt indítottak fölfelé egy függőkertes teraszra. A palota bejárati kapuján át egy szabálytalan négyszög alaprajzú helyiségbe jut a látogató. Ezt az ásatok az 1930-as években célszerűen előszobának nevezték el. Az Előszoba tényleg különös helyiség, egyrészt alakja miatt, másrészt az alulról érkező keskeny lépcső miatt, s innen két lépcsőn fellépve mehetünk tovább. Tekintsünk a másik közlekedési szálra! A keskeny lépcső hová vezet le? A lépcső törtvonalú - L alaprajzú - s az alsó szinti ún. Szent István terembe, vagy egyoszlopos terembe ér le. Ez a terem éppen a híres kettőskapus terem, a Beatrix-teremnek, vagy trónteremnek 2 0 elnevezett helyiség alatt helyezkedik el. Középoszloppal megtámasztva négy boltszakasz fedi, amelyek római keresztboltozatok, megosztásuk pedig holdsarló (vagy kifli) oldalnézetű profil nélküli hevederívekkel történt. Ugyanilyen méretrendű hevederív osztja meg a freskós terem boltozatát a felső szinten, továbbá a Beatrix-terem keresztboltozatának hevederívei is azonos méretűek. A Szent István termet az 1934-38 közötti feltárás előtt is ismerték, mert a török korban beomlasztott palotaépületen kialakított ágyú-bástya kazamatáiként működő alsó szinti helyiségsor bejárható volt. A legszebb, egyoszlopos terem volt a kazamata sor végén, ezt gondolták a történeti forrásokat értelmezve Első Szent Királyunk születési helyének. A kis lépcsőt lezárták, mielőtt az Előszobába felért 2 0 Az ásatok 1934-38 között nevezték el a termeket Lepold Antal tanulmányai szerint (Gerevich Tibor, Lux Kálmán, Lux Géza, Várnai Dezső) 30
