Esztergom Évlapjai 2009

Prokopp Mária: Esztergom helye Európában Vitéz Jánostól Balassa Bálintig

szerezte a császártól a magyar Szent Koronát. így koronázhatta királlyá 1464. március 29-én a budavári Nagyboldogasszony templomban Szécsi Dénes esztergomi érsek Hunyadi Mátyást. Vitéz János már a koronázás előtt fő- és titkos kancellári kinevezést kapott. S a következő évben, Szécsi Dénes halála után, 1465. május 15-én, ő kapta az esztergomi érseki kinevezést. Ő lett az ország legfőbb papja, Magyarország prímása. Ekkor költözött Váradról Esztergomba, a Magyar Királyság Európa-szerte ismert egykori fővárosába, amely a király Budára költözése után is megmaradt „Caput, Mater et Magistra ecclesiarum Hungáriáé"-nak. Magával hozta a messze földön híres könyvtárát és nagy terveit. A hatalmas esztergomi egyházmegye - amely a Magyar Királyság északi felvidékének nagy részét magába foglalta Pozsonytól, a Duna bal partja mentén, a Szepességgel bezáróan továbbá több jelentős egyházi javadalom, mint a nyitrai püspökség, a béli, a garamszentbenedeki, a szekszárdi, a szentjobbi bencés apátságok, valamint a bozóki és a sági premontrei prépostság haszonélvezete tartozott. Ez kellő anyagi fedezetet jelentett Vitéz János érsek számára, hogy Magyarországot Európa kulturális fényévé tegye. Ennek legfontosabb tette a bolognai mintára szervezett, teljes jogú, négyfakultású egyetem, az Academia Istropolitana felállítása volt.

5 Még 1465-ben, 300 pompás lovas kíséretében, Janus Pannonius pécsi püspök vezetésével, követséget küldött Rómába, II. Pál pápához, hogy Mátyás király nevében pápai jóváhagyást kérjen az egyetem alapításához. A pápa azonnal megadta az engedélyt, amelyet azonban nem Mátyásnak, hanem Vitéz János érseknek címzett. Ez a pápai oklevél az esztergomi Prímási Levéltár féltve őrzött kincse. Az egyetem főkancellárja Vitéz János lett. Az érsek hívására örömmel adták fel katedrájukat a világ neves egyetemein az emberi tudás minden ágát képviselő tudósok, professzorok, és Esztergomba érkeztek, ahol 1467. június 20-án nagy ünnepélyességgel megnyílt a pápai jóváhagyású, bolognai jogú, vagyis nemzetközileg akkreditált, teljes jogú magyar egyetem. Erre az alkalomra, minden bizonnyal 5 Császár Mihály: Az Academia Istropolitana, Mátyás király pozsonyi egyeteme. Pozsony, 1914.; Klaniczay Tibor: Az akadémiai mozgalom és Magyarország a reneszánsz korában, in: Klaniczay Tibor: Pallas magyar ivadékai, Budapest, 1985, 9-20.; Klaniczay Tibor: Akadémiai törekvések Mátyás udvarában. In: Sub Minervae Nationis Praesidio, - Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Bp. ELTE Művészettörténeti tanszék, 1989. 4145.; Prokopp Mária: Az egyetem-szervező Vitéz János esztergomi érsek In: Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére, szerk.: Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs: Monumenta Historica Budapestiensis XIV. Bp. 2004. 263268. 17