Esztergom Évlapjai 2009
Beke Margit: Esztergom, a Magyar Sión
költőt és Claudio Monteverdi zenészt is. A vár 1606-tól újra a török birtokába kerül és aban is marad egészen 1683-ig. A törökök csodálattal írtak az általuk dzsámiként használt Bakócz-kápolna - és annak aranysodronnyal fedett rézserleghez hasonlított kupolája - szépségéről. 2 4 Az esztergomi főegyházmegye központjává váló Nagyszombat kiépítésével, kezdetét vette annak felvirágzása. A káptalan is berendezkedett az új körülményeknek megfelelően. A város több új intézménnyel és épülettel gyarapodott, és a székesegyház szerepét a Szent Miklós templom vette át. Oláh Miklós érsek /1553-68/ a tudós humanista műveltségű főpap, a rekatolizáció híve a várost a múzsák lakhelyévé és az egyházi élet nyüzsgő színterévé változtatta. 2 5 Ő építette fel az érseki rezidenciát. Jelen volt a Trienti Zsinaton és a zsinat szellemének megfelelően felállította az első papnevelő intézetet 1566-ban, és vezetését az általa letelepített jezsuitákra bízta. Lippay György idejében /1642-66/ létesült a városban a Központi Szeminárium, a ma Pesten működő szeminárium őse. Több egyház-megyei zsinatot ért meg a város, és a török által el nem foglalt csonka egyházmegyének településein egyházlátogatások alkalmával szerzett tapasz-talatokat az érsekek a hitterjesztés szolgálatába állították. Telegdi Miklós /1573-86/ apostoli adminisztrátorként létesítette az első katolikus nyomdát a városban. Pázmány Péter érsek /1616-37/ a jeles hitvédő, szónok, író a városban hozta létre az u.n. nagyszombati egyetemet 1635-ben, amely napjainkban Budapesten, Piliscsabán és Esztergomban működik. Fontosnak tartotta, hogy a magyar papnövendékek külföldön is szerezhessenek képesítést, így alapította Bécsben a Collegium Pazmanianumot 1623-ban. Forgách Ferenc /1607-15/ külön könyvesházat épített, és ide helyezték el később a Lippay György által vásárolt Fugger könyvtárat is. Az érsekek a nagyszombati tartózkodást gyakorta cserélték fel a pozsonyival, mígnem a XVII. században Pozsonyba, az akkori fővárosba költöztek, és nyilvánvaló, hogy az érsekek jelenléte sem tűnt el nyomtalanul. A Szent Márton székesegyház körül szerveződött középkori társaskáptalan, amelynek a prépostja egyúttal tagja volt az esztergomi főkáptalannak is - a XVII. századra szétzilálódott, ezért Lippay György érsek megújította. A pozsonyi székesegyház nem véletlenül kapta a koronázó jelzőt. Az esztergomi érsekek a XVII-XVIII. században itt végezték a koronázási szertartásokat. 2 4 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664.2. kiad. Bp.1985.311. 2 5 Beke Margit: Oláh Miklós tevékenysége az esztergomi érseki székben/1553-1568/ In: Kezdés és újrakezdés. Strginonium Antiquum 2. Szerk.: Beke Margit. Bp. 1993. Márton Áron K. 19-24., Program és mítosz között. 500 éve született Oláh Miklós. Szerk. Mózes Huba. Bp. 1994. 105
