Esztergom Évlapjai 2000
ORTUTAY Andrásné: Társadalmi és egészségi viszonyok Esztergomban a XIX. század negyvenes éveiben
személyek (talált gyerekek, társadalmon kívül élő vándorok, koldusok) is bejegyezésre kerültek, akik a kor egyéb összeírásaiból kimaradtak. így került be a halotti anyakönyvbe például az, aki: „Az öreg utczán halva találtatott", „Egy talált ember", „Egy ismeretlen koldus asszony", „kóborló jáger", „cigány kovács", vándorló Sziléziából, aki „E folyó év 10. napján fél holtan az ispitába vétetett és ugyan az nap éjeién meghalálozott, idegen vándorló, valami 40 éves", „Romhányi Rózi koldus, 50 éves". Elhagyott gyermekről is tudósít a matricula. 1843-ban keresztelték Jozéfát: „Ezen leány találtatott a Dorogi útnál és feltételessen megkereszteltetett adatott neki vezetéknév: Doroghi." 1843-ban halt meg négyhónapos korában a hasonló sorsú „Zsuzsi, szülei ösmeretlenek". De fontos megjegyezni: az anyakönyvek nem statisztikai céllal készültek. Információértékük függ vezetőjük emberi habitusától, érdeklődésétől, műveltségétől. A számszerű adatokat sem lehet abszolutizálni. Fel kell tételezni, hogy akadt hibás bejegyzés, másolási, számolási tévedés. A „kereszteltek Anyakönyve" nem a megszületett, hanem a folyó évben keresztelt gyermekeket tartalmazza. Keresztelhettek korábban születettet, a december végi születésűeket januárban - így az éves adat torzulhat. S mivel a keresztelés megtörténtét fontosabbnak tartották az anyakönyvezésnél, a túlságosan gyengének született - és a bába által gyorsan megkeresztelt gyermekek számát se tudjuk biztosan. Ha összevetjük a keresztelési és halotti anyakönyveket, megállapíthatjuk, hogy a kéthetesnél fiatalabban meghalt gyerekek egy részét nem találjuk a kereszteltek között. Bár másutt is megkereszteltethették gyermekeiket, így az adat nem egészen pontos, de jellemző. íme az adatok: 14 napos vagy fiatalabb korban meghalt: 1840-ben 14; 1841-ben 13; 1842-benl8; 1843-ben 12. Közülük a keresztelési anyakönyvben nem szerepel: • 1840-ben: Nagy István, János fia, 7 napos - állgörcs; Cserép János, Anna hajadon fia, 14 napos - rángás; Dicskó Tréza, Lepold leánya, - gyengeség, összesen három fő. • 1841-ben: Hómester Mária, Mihály leánya, 3 órás - gyengeség; Spanraf Antal, József fia, 5 napos - állkapcagörcs; Szircsák Klára, Anna hajadon leánya, 1/2 órás gyengeség; Tóth Imre, Imre fia, 14 napos - gyengeség; Nagy István, József fia, 8 napos - rángás, összesen öt fő • 1842-ben: Lieb József, József fia, 2 órás - nehéz és rendetlen szülés; Menyhárt Ádám és János, János fiai, 4 órásak - gyengeség; Balogh Katalin, János leánya, 14 napos tökéletlen kifejlődés; Szoldan Mihály, Vencel fia, 7 napos - gyengeség, összesen hat fő. • 1843-ban: Csente Boris, Tamás leánya, 1 napos - gyengeség; Magos Ferenc holtan született fia - rendetlen szülés; Dinszt Mária, Alajos leánya, 1/2 órás - gyengeség; Major József, József fia, 4 napos - tökéletlen kifejlődés; Kunszt Terézia, Sebestyén leánya, 14 napos - rángás, összesen öt fő. A „Nászkötési Anyakönyv" nem mindig tartalmazza azokat a házaspárokat, akik elbocsátás után más plébánia templomában kötöttek házasságot, nem következetes a foglalkozás és származási hely bejegyzése, de néha a családi állapotra is csak következtethetünk: „ácslegény", „szolgalegény". 83
