Esztergom Évlapjai 2000
ORTUTAY Andrásné: Társadalmi és egészségi viszonyok Esztergomban a XIX. század negyvenes éveiben
A „Meghaltak és eltemetettek" anyakönyvében többnyire nem a halálozás, hanem a temetés napja van bejegyezve s mivel az elhunyt életkorát bemondás alapján írták be, ezek a számadatok sem biztosak. Mindenesetre érdekes, hogy a koldusasszony, a vándor, az agyoncsapott hajóslegény kereken 30 - 40 - 50 éves korában halt meg. Bizonyos adatokat nem tartottak szükségesnek feljegyezni. így hiányzik a házasulok és szülők életkora, lakcíme, a vőlegény és menyasszony szüleinek adatai. Nem jegyezték be az özvegy férfiak előző feleségének adatait. (Az elhunyt férj neve gyakrabban szerepel.) Az anyakönyvezettek foglalkozásának bejegyzése valószínűleg az egyszerűbb emberek esetében hiányzik. 1842. január 5.: „Revisnyei Reviczky Káról, Tet. Ns. Esztergom Vármegye Fő Szolga bírója"; 1842. január 9» Tátos András, nőtelen - foglalkozás nélkül. Figyelembe kell venni, hogy a használt fogalmak a ma emberének nem egészen világosak. A halotti anyakönyvbe nem a halált okozó betegséget, hanem a közvetlen halálokot írták be, bemondás alapján, többnyire úgy, hogy orvos nem is látta a beteget. így sok a gyűjtőnév (gyengeség, rángás, vízkór), illetve a ma nem egyértelműen értelmezhető kórnév (inláz, idegláz). Hiányzik a szív bármely megbetegedésének megnevezése (maga a szó is) és a korban sok áldozatot szedő vérbaj. 1 0 Az anyakönyvek értékelésénél fontos szempont az is, hogy csupán az érintett rétegeket vizsgálhatjuk - s teljesen figyelmen kívül marad a nem reproduktív korú és a vizsgált szakaszt túlélő része a lakosságnak. De ennek ellenére egy olyan létszámú, összetételű mintacsoportot tárnak elénk, hogy általánosításaink szűk hibahatárok között maradnak. Annak az emberanyagnak a vizsgálata, akiknek neve, többnyire családi állapota, foglalkozása, elhalálozáskori életkora, néha vallása a „Sz. Kir. Esztergom Város Plébánia" keresztelési, házassági, halotti anyakönyveiben szerepel, így talán kimeríti a reprezentatív felmérés feltételeit" 10. FARAGÓ: 439- - 443- - BÁCSKAI Vera: Az 1848 előtti városi társadalom kutatásának főbb forrásairól, JÁROLI József: Az anyakönyv, mint a nem nominális és nominális vizsgálatok forrása, PREPUK Anikó: Zsidó anyakönyvek vizsgálata a múlt század utolsó harmadában, in: Rendi társadalom - polgári társadalom 2. Gyula, 1989-16. -17., 468,472. 11. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára (továbbiakban: K-EMÖL) XXXII. fond, Egyházi anyakönyvek másodpéldányai „Másod Eredetéje a 1840ik Évi Kereszteltek Anyakönyvének Sz. Kir. Esztergom Város Plébániában" (Keresztelési anyakönyv 1840). „Másod Eredetéje az 184 lik Évi Kereszteltek Anyakönyvének Sz. Kir. Esztergom Város Plébániában" (Keresztelési anyakönyv 1841) - „Esztergom Sz. Kir. Városi Plébánia Kereszteltek Anyakönyve 1842" (Keresztelési anyakönyv 1842) - „Esztergom Sz. Kir. Városi Plébánia Kereszteltek Anyakönyv 1843ik Évben" (Keresztelési anyakönyv 1843) „Másod Eredetije az 1840ik évi Nászkötési Anyakönyvnek Sz. Kir. Esztergom Város Plébániában" (Házassági anyakönyv 1840) „Másod Eredetéje az Esztergom K Városi Plébániában 184lik évi Házasságra öszve adottak Anyakönyvének" (Házassági anyakönyv 1841) „Esztergám Sz. Kir. Városi Plébánia Házassági álapotra léptek Anya Könyve 1842ik Esztendőben" (Házassági anyakönyv 1842) „Esztergám Sz. Kir. Városi Plébánia Házasságra ószve adottak Anyakönyve 1843ik Évben" (Házassági 84
