Esztergom Évlapjai 2000

BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején

A foglyok heteken át a puszta földön aludtak, mígnem a szerb harctérről érkezőknek a halastóba vezető tápcsatorna felső folyásánál 2 cirkuszi sátrat állítottak fel, de ez is csak részleges megoldást jelentett. Az immár kibővült tábor területét sodronykerítéssel vették körül, minden oldalára egy­egy deszka őrbódét emelve. Ezekben mindenkor 20 katona tartózkodott az ügyeletes tiszt­tel együtt. „A végtelennek tűnő drót-határok között hatezer fogoly, morajló, földszínű em­ber csorda" - írta az Esztergom c. hetilap tudósítója. „Éhes strucc gyomruk falánkul éhes, könyörgő ordítással állnak a rács mellett, és enni kérnek." Az éhségtől eltorzult arcok lát­ványa sokakban szánalmat ébresztett, több lakos ennivalót adott a foglyoknak teljesen értéktelen váll lapokért, egyebekért cserébe. De jellemzőbb volt ennél az üzérek megjele­nése, akik egy szelet kenyérért két-három ezüstrubelt is elkértek. A foglyok nehezen bírták a semmittevést. Szálláshelyük nem lévén, mind többen kezd­ték evőedényekkel, kódarabokkal a földet mélyíteni, s hosszas, többheti munka eredmé­nyeképpen a föld alá három-négy embert befogadó gödröt vájtak. A katonatisztek ezzel szemben, a jogszokásnak megfelelően dupla hadi fizetést kaptak, és külön szobával rendelkeztek. A közeli kutakból gyorsan kifogyott a víz. A foglyok ezután 25 fős csoportban, két kísé­rővel járhattak egy másik kúthoz. A tábori konyhában asszonyok, katonák (néha foglyok is) főztek. Szeptember 13-án, az orosz foglyok száma már elérte a 35 ezret. Ez nagy nehézséget je­lentett Esztergom számára, hiszen a mezőgazdaság termelte javak nem fedezték a lakos­ságszükségleteit sem. Az esős évszak közeledésével növekedett a járványveszély is. A város vezetősége a további fogolyszállítások beszüntetését kérte a kormánytól Sándor János magyar királyi belügyminiszter válaszában a kérést elutasította, és új épületek emelését rendelte el, melyeket a foglyok segítségével október 15-ig kellett elkészíteni. Megígérte, hogy kenyérrel Komárom fogja ellátni a foglyokat, s felvetette, hogy a táborban esetleg kemencék elhelyezésére is sor kerülhetne. A barakképületek építése hamarosan megkezdődött. Dr. Perényi Kálmán alispán 200 db mezőgazdasági szerszámot biztosított a munkálatokhoz. November 8-án az Esztergom c. folyóirat örömmel közölte a hírt: a néhány pavilonból álló esztergomi tábor helyén óriási barakkváros épül, amely 100 000 „fogolyvendég" befo­gadására lesz alkalmas. A barakkok két típus szerint létesülnek majd, falazott oldalfalakkal, illetve 1 m-rel a föld alá süllyesztve. „A világháború e világtörténelmi jelentőségű látvá­nyosságában" akkor már minden fogoly tető alá került. 3 6 Az építkezésekkel s az egyre növekvő fogolyszámmal párhuzamosan a tábor folyamato­san terjeszkedett. A kesztölci út jobb oldalán Sátorkó-pusztáig, majd a Lövölde felőli lege­lőkön is fogoly barakkok álltak. 36. Esztergom, 1914. november 8. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom