Esztergom Évlapjai 2000
BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején
A folytonos földfoglalásokkal a város tanácsa, közgyűlése is foglalkozott. 1915-ben Brutsy János felszólalása heves vitát robbantott ki a közgyűlésen. A képviselő, a foglalásokra történt válaszintézkedésekről kérdezte a polgármestert. Vimmer Imre válaszában elmondta, hogy már érintkezésbe lépett a táborparancsnoksággal, s intézkedett a felmérés iránt is, de ezt az állandó terjeszkedés miatt, a kártérítési jog fenntartásával, elhalasztották. A képviselők nem fogadták el a választ. Felhívták a tanács figyelmét arra, hogy más városok hasonló igényeiket már régen rendezték, s határozatban szólították fel a tanácsot, hogy a kártérítés ügyében sürgős előterjesztést intézzen a katonai főhatóságokhoz. Más képviselők a legelók értékcsökkenése utáni kártérítés folyósítását indítványozták. Intézkedést követeltek továbbá annak érdekében, hogy a marhák csapási és hajtási területét a tábor vagy hagyja szabadon, vagy engedélyezze a fogolytáboron át a marhahajtást. 3 7 Az 1915. évi 5. közgyűlésen a tanács már a határozat végrehajtásáról tájékoztatott. 3 8 Ugyanitt történt képviselői javaslat arra vonatkozólag, hogy a közlegelőt még a tél beállta előtt hadifogoly munkával állíttassák helyre. A legelő ugyanis a tábori építkezések hatására megrongálódott: talaját kő borította, területét keréknyomok, árkok szabdalták. A tábor kibővített területén 1915. januárjáig 40 nagy fűthető épületet emeltek „valóságos amerikai ízű város alakult ki." A háború négy éve alatt a bővítések folytatódtak. Raktárakat, őrszemélyzeti házakat, tiszti irodai pavilonokat emeltek, vízvezeték, szennyvíztisztító telep, tüzérségi torony létesült. A vízellátást a békebeli Őrhegyi tábor kibővített víztartálya szolgáltatta. A táborváros útjait a foglyokkal burkoltatták be. A tábor újabb bővítésre szorult, mikor Olaszország az Antant oldalán belépett a háborúba. Az olasz tiszti foglyok számára a tiszti lövölde felé eső legelőrészen építették fel azt a négyszögletes épületet, melybe a háború után az állami fiúnevelő költözött. A háború előtt a katonai tábor maga biztosította a működéséhez szükséges elektromos áramot. A háború kitörése után a fogolytábort a Ganz-cég esztergomi telepe látta el villanyárammal. A cég szerződést kötött a hadifogolytáborral, vezetéket épített, majd bekapcsolta a tábort az áramellátásba. A fogyasztott áramért havi 1500 korona átalánydíjat kapott, melyből a város részvényeinek megfelelő arányban részesedett. 3 9 Röviddel a világháború kitörése és az első fogolycsapatok megérkezése után, 1914 szeptemberében, amikor a foglyok még a szabad ég alatt a földön, jobb esetben, sátrakban vagy földbe vájt kunyhókban laktak, és a legalapvetőbb higiéniai és egészségügyi feltételek is hiányoztak, a táborban járvány tört ki. A szerb katonák érkezését követő második héten, a cirkuszi sátrakban ázsiai kolera ütötte fel a fejét. A járvány a táborban a vesztegzár ellenére is továbbterjedt, s ezrével szedte áldozatait, mivel mind a szerbek, mind az oroszok a tábort átszelő patakban mostak és mosdottak. Az ázsiai kolera mellett a vérhas, tífusz is terjedni kezdett. Miniszteri rendelet alapján a betegeket Tokodra, a velük érintkezőket 37. K-EMÖL E. szkv. k.j. 80/1915. kgy. sz. 7851/1915. tan. sz. 38. K-EMÖL E. szkv. k.j. 106/1915. kgy. sz. 9516. tan. sz. 39- Esztergom, 1914. november 8. 187
