Esztergom Évlapjai 2000

BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején

A Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet azonban, a szállítási nehézségek ellenére 1916. évben 8 100 000 korona pénztári forgalmat bonyolított le, és 26 725 korona tiszta nyereséget mutatott ki. A Hangya 1916. évi forgalma 57 573 korona volt, jelezvén, hogy a háború a kereskedő rétegeknek jelentős bevételt és nyereséget hozott. A háborús konjunktúra másik haszonélvezője az őstermelő réteg lett. Mindenki láthatta, hogy az őstermelő lakosság anyagi helyzetében javulás állt be, mert állatainak és terményeinek értéke nem várt mértékben emelkedett. A háború előtt eladósodott földművesek a négy éves küzdelem alatt adósságaikat kiegyenlítették, és sokszor további befektetéseket is eszközöltek. Ezt, az árak emelkedésén túl, a katona férfiak helyett is dolgozó, itthon maradt asszonyok, aggok és gyermekek akaratereje és óriási munkabírása tette lehetővé. Az előbbiekkel szemben, a világháború alatt Esztergom kisiparosainak, üzemi munkásainak, kistisztviselőinek helyzete rosszabbodott. Felütötte fejét az irigység, rossz szemmel nézték a mezőgazdasági termelők anyagi gyarapodását. Ez az ellenségeskedés, a belső feszültség tovább nehezítette a város helyzetét. A Hadifogolytábor Az 1900-as évek elején a cs. és kir. 26. gyalogezred őrnagya, Vrklyan György, javaslatot terjesztett a város előjárósága elé. Ebben az Őrhegy - Bábszki hegyi dűlő legelős-erdős, 1500 kat. hold területének katonai lőtér céljaira történő bérbeadását vetette fel. A vezetőség az indítványt elfogadta, a hadvezetőség is támogatta, így a területen megkezdődött a budapesti császári és királyi IV. valamint a pozsonyi cs. és kir. V. hadtest kiképzése. A hadsereg megvásárolta a lőtér közelében álló egykori üveggyár épületeit és katonai tábor céljára alakította át azokat. Az általános mozgósítás után a hadvezetőség fogolytáborul jelölte ki az objektumot. A katonai irányítás a hadba lépés előtt a hadifoglyok elhelyezésének kérdését nem gondolta át, így az első időben megdöbbentően mostoha állapotok uralkodtak a tábor területén. Az ezerfős katonai tábor néhány nap alatt megtelt, és ezután hónapokig tartott, míg megfelelő szálláshelyet alakítottak ki a több tízezer fogoly számára. Az első fogolyszállítmányok 1914. augusztus 27-én érkeztek a táborba. Ezekben igen sok orosz és szerb sebesült is volt. A hadüzenet értelmében a Monarchia területén rekedt „ellenséges" állampolgárokat eleve hadifoglyoknak tekintették, így kerültek ide franciák (kereskedők, utazók), oroszok, oroszországi lengyelek, szerb cigányok, szerb zsidók, sőt még néhány afrikai néger is. Ők Triesztben ragadt angol hajófűtők voltak. A szállítmányok egymás után érkeztek, így a tábor terjeszkedni kényszerült. Először az Óhegy-alji szőlők, a Vimmer-telep legelője, majd a Rózsavölgyi domb hajlata vált a fogolytábor részévé. 185