Esztergom Évlapjai 2000

†HEGEDŰS Rajmund: Liszt és Bayreuth

szokatlan életformájukat. Liszt az építkezést is megtekintette, és úgy vélte, ez az első alka­lom, hogy egy eszme és egy mű kedvéért színházat teremtenek. Wagnernek gyakran támadtak anyagi gondjai az építkezés miatt, Liszt ilyenkor is igye­kezett segíteni. A segítés szándékából született meg közös pesti hangversenyük terve is. A hangversenyre 1875. március 10-én került sor a pesti Vigadóban. Wagner Cosimával együtt március 6-án érkezett vonaton. Liszt Esztergomig eléjük ment. A programon Liszt és Wagner-művek szerepeltek: A strassburgi harangok, részletek a Siegfriedből, Az istenek alkonyából és A valkürből. Ezekenkívül, Liszt „óriási hatással" előadta Beethoven esz-dur zongoraversenyét. A jótékony célra való tekintettel a legdrágább helyár a földszinten 20 forint volt. A „bibliai halfogás Magyarországon", ahogy Wagner nevezte, erkölcsileg és anyagilag is nagy sikert hozott A legmélyebb hatást, Siegfried halála tette, és „ a művésze­tért lelkesülők nagy csoportja tüntetett a jövő zenéje mellett" - olvashatjuk a korabeli kritikában. Az anyagi sikerre jellemző - 5300 forint volt a bevétel -, hogy amikor 'Wagner Liszthez intézett levelében megköszönte barátja közreműködését, a közös pesti hangver­senyt valóságos ajándéknak nevezte („Ich erkláre dieses Conzert für eim Geschenk, welches Du mir machtest und danke Dir aus vollem Herzen dafür"). Az augusztus ebben az évben (1875-ben) már újra Bayreutban találta Lisztet a Ring próbáin. Ott van a zenészek és az énekesek tiszteletére rendezett kerti ünnepségen is, ahol Wagner kérésére gyönyörűen játssza az alkalomhoz olyannyira illő Szent Ferenc-legendát. A közönség rendkívüli tisztelet-megnyilvánulással halmozza el apja lenyűgöző személyisé­gét, jegyezte meg Cosima. Végre 1876 augusztusában elérkezett a nagy pillanat: megkezdődtek az első ünnepi já­tékok. Egymásután érkeztek a vendégek: augusztus l-jén Liszt Ferenc, 5-én II. Lajos bajor király, 12-én a császár, aki nemzeti ünnepnek nevezte a játékok idejét. Az ünnepségeken Wagner és Liszt magyarországi barátai is megjelentek. A Ring bemutatása óriási sikert aratott. Augusztus 18-án nagy bankettet rendeztek, ahol gróf Apponyi Albert Siegfreidhez hasonlította Wagnert, Wagner maga pedig Liszt érdemeit méltatta: „íme: itt van, aki, mikor még senki sem tudott rólam, elsőként hitt bennem, aki nélkül Önök ma talán egyetlen hangot sem hallhattak volna tőlem, íme kedves barátom - Liszt Ferenc." Ezt a felhőtlennek tűnő családi boldogságot néha beárnyékolta az a tény, hogy Liszt nem tudott Wittgenstein hercegné „gonosz varázslatától" szabadulni; ki van téve egy bo­szorkány igéző rontásának, ahogy Wagner fogalmazta meg kettőjük véleményét. A herceg­né befolyásának tulajdonították azt is, hogy Liszt nem volt hajlandó Bayreuthban letele­pedni. Továbbra is sűrűn megfordult a Wagner-villában, osztozott a család örömeiben, de nem adta fel független, szabad életmódját. Wagner szerint Liszt ugyanúgy járta a maga útját, mint Beethoven. Áradozva szólt barátja arisztokratikus, páratlan lényéről, minden előkelő rajta, és ugyanakkor zseniális művész mondta. 1882-ben Liszt újra ott van Bayreuthban a második ünnepi játéksorozaton. Ez alka­lommal a Parsifal került bemutatásra. Az opera zenéje már korábban is lenyűgözte Lisztet, így érthető, hogy már a próbák idején Bayreuthban termett. Július 15-én érkezik. „Két óra körül szerencsésen megérkezik Apám, a gyerekek mentek érte, nagyon örülnek neki!.... 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom