Esztergom Évlapjai 1994

PIFKÓ PÉTER: A mecénás Majer István

iskolára, Budapesten az erzsébetvárosi templomra, a Szent István Társulatnak, az Oltáregyletnek, a Nemzeti Múzeumnak, a Vakok Intézetének, a legényegyletnek, az Egyetemi Könyvtárnak, s ezeken kívül még 25 jelentősebb egyletnek és intézménynek. Mecénási, jótékonysági tevékenységét, csak gyűjtőszenvedélye múlta felül. Ezreket áldozott több mint 4000 kötetes könyvtárára. Évente negyven lapot járatott, amelyből 36 hazai és 4 külföldi volt. Gyűjtője, vásárlója volt a kisnyomtatványoknak, amelyeket beköttetett, hogy megőrizze az utókornak. Tudta, hogy "mily élvezet lesz egykor a kutatónak, az irodalomtörténet búvárának kutatni e kötetekben". Már 1848 előtt 100 kötetből állt a gyűjtemény, s 1884-re elérte a 700 kötetet. Halála után 1200 kötet maradt az utókorra. A gyűjtemény igen sokrétű. Több mint hatvanféle témakört ölel fel, sokszínűségét, jelentőségét kiemeli, hogy nem csak Esztergom és Komárom megyei források találhatók benne, de az egész történeti Magyarországra, sőt egész Európára kiterjednek, érdekes kultúrtörténeti adalékot szolgáltatva a XVIII—XIX. század történetéhez. Valamennyi témakör bemutatására uiiiv^o icncLuocy, uiupan a icy iui nuoai;uai\ai oiiiojutx rvi. cnor\cpoi\, biztosítási ügyek, családi vonatkozású nyomtatványok, egyesületek, egyházi ügyek, építészet, életrajz, egészségügy, fotók, városképek, ipar, irodalom, jog, jótékonyság, közélet, közigazgatás, közlekedés, kereskedelem, katonaság, mezőgazdaság, pedagógia, politika, pénzügyek, reklám, szórakozás, sajtó, színház, térképek, történelem, tűzvédelem. A fenti felsorolás csupán gerincét adja a gyűjteménynek, mivel egyetlen téma több al-témára is bontható. A sok tízezer forrásból most csak néhány érdekesebb bemutatására van lehetőség. Elsősorban esztergomi példákat emeltünk ki, mivel ez tarthat számot helyi érdeklődésre. A helyi példák mellett érzékeltetni szeretnénk azt is, hogy a gyűjtemény országosan is érdekes. A gyűjteményben szép tárházát találjuk az arcképeknek és metszeteknek, amelyek önállóan vagy újságokban, folyóiratokban fordulnak elő illusztrációként. Majer István nagy tisztelője volt Rumy Károly Györgynek, a tudós polihisztornak. 1847-ben bekövetkezett halála után Majer tartotta az emlékbeszédet fölötte, s síremléket is állíttatott neki. Az emlékbeszéd a gyűjteményben található, s itt őrizte meg Rumy Károly 1819-ben Bécsben készült arcképét is. Ugyancsak jelentősek a városokról készült metszetek, fotók is. Érdemes kiemelnünk azt a korai fotót, amely Esztergom szabad királyi várost ábrázolja 1856-ból. A kép margójára Majer a város 14 fontosabb pontját írta fel, a képen is jelölve azokat. A családtörténettel foglalkozók is kincsesbányára lelnek a gyűjteményben. A közel 50 kötetnyi gyászjelentésben olyan neveket találunk, mint: Vörösmarty Mihály, Széchenyi István, vagy a színdarabszerző Obernyik Károly. Magyarország nagy családjainak gyászjelentései is megtalálhatók. A jelentéseken, a gyászolók sorából érdekes családfák bontakoznak ki előttünk. Ugyanígy az esztergomi polgárcsaládok többségének családi kapcsolatai is jól rekonstruálhatók. A 48-as hősök sorából kiemelhetjük Hamar Gyula, Bátori Schulcz Bódog, Palkovícs Károly gyászcéduláját. Sokkal 87