Esztergom Évlapjai 1994

PIFKÓ PÉTER: A mecénás Majer István

színesebbek, vidámabbak és ötletesebbek az eljegyzési és esküvői meghívók. Ezek tömegéből is érdekes családi szálakat szőhet a kutató. A gyűjtemény születésének időszakában Esztergomban közel 100 egyesület, egylet működött. Többségüknek tagja, rendezvényeinek napi szereplője volt Majer István is. Az egyesületektől kapott, s megőrzött meghívókból a dualizmus korának egyesület története is kibontakozik előttünk. A legnagyobb súllyal a Gazdasági Egylet, a Borászati Egylet és a Kereskedelmi Társulat szerepel. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat elsők között alakult újjá az önkényuralom éveiben. Meg kell említenünk a Kereskedő Ifjak Önképző Egyesületét is. A segélyegyletek és művelődési célú egyletek is szép számmal fordulnak elő a gyűjteményben. A sport és a szórakozás céljait szolgálta a Lövész Egylet, a Korcsolyázó Egylet, a Hajós Egylet. Az 1837 óta működő Kaszinó és annak színjátszói is említést érdemelnek. Ugyancsak népes és aktív társulat volt a Dalárda, amely 1865-ben alakult, s rangos hangversenyeivel országos hírnevet szerzett magának. A Katolikus Legényegylet, a Polgári és Belvárosi Katolikus Olvasókör ugyancsak a város életét tették mozgalmasabbá. A felsorolt helyieken kívül számtalan országos egyesület meghívói és közgyűlési számadásai is megtalálhatók a Majer gyűjteményben. A XIX. században nagy divat volt a fürdőkre járni. írók, költők, főpapok és politikusok nyári szabadságukat, pihenőjüket a csehországi Karlsbadban, Marienbadban, Franzesbadban, vagy az osztrák Gleichembergben töltötték. Valamennyi fontosabb európai fürdőhely leírása, kalauza megtalálható a gyűjteményben. Az egészségügyi vonatkozású kiadványok közül két országos jelentőségű, de Esztergomhoz is szorosan kötődő orvostudor művét említhetjük. Az egyik Lenhossék Mihály, a másik Kamenszky István. Mindketten Esztergom vármegye főorvosai voltak, s mindketten az 1831-es koleráról írtak. Majer Istvánt fiatal pap korától érdekelte a képzőművészet, melynek maga is művelője és tanítója volt. A gyűjteményben található Somogyi Károlynak - a szegedi könyvtár alapítójának - első kísérlete a rézmetszésben, amit Majer inspirált, s már 1846-ban megírta a "Rézmetszés műtaná"-t. Jó érzéke volt az olajfestéshez is. ("Ganganelli veszedelme" c. festményét ki is állították.) Majer idősebb korában pihenésképpen ollót vett kezébe, s papírból csodálatos kereszteket álmodott meg. Ezeket kivágta, díszes albumba kötve 5 kötetben megjelentette "1-5 ezer műkereszt" címmel. Gyűjteményében e munkák és ezek előfizetési felhívásai is helyet kaptak. Majer idejében sok és jelentős építkezés folyt Esztergomban. 1822-től épült a főszékesegyház, a hozzákapcsolódó kanonok házakkal, 1883-ban a prímási palota, 1837-ben a királyi városi kórház. Ezekre vonatkozó ábrázolások, szerződések is fennmaradtak. Némelyiket maga Majer István is megörökítette. Mocsonokon lévő szülőházát is lerajzolta, megjelölve azt a szobát, amelyben ő született. A gazdasági jellegű (ipar, mezőgazdaság) források talán a legszínesebbek és legsokoldalúbbak. Megtaláljuk közöttük a gazdasági vonatkozású egyletek alapszabályait, közgyűlési meghívóit, üzleti kimutatásait. A társadalom- és gazdaságtörténészeknek egyaránt jó forrásul szolgálnak. Ennél is érdekesebbek és színesebbek a reklámok. A 88