Esztergom Évlapjai 1994

FORRAI MÁRTA: A zalai Zichy család könyvtára

bői a fiatal Zichy már korán magába szívta a XVIII. század szabadgondol­kodóinak nagyrészt még ma is csak utópiának maradt eszméit." (Margittay: Balaton.) Valamilyen csoda folytán majdnem két évszázad viharait átvészelve megmaradt a könyvtár leltárkönyve, amelyet 1834-től vezettek feltehetően a XIX. század végéig. Ezt a leltárat 1986-ban találtam meg a zalai raktár­ban. Részletesen átvizsgáltam és megállapítottam, hogy tartalmazza 3447 kötet könyv, 31 darab térkép (+ utóiagos bejegyzésekkel együtt) 4135 da­rab dokumentum címét. Rendszeres kapcsolatban állhatott a család könyvkereskedőkkel, mert minden jelentős szép- és szakirodalmi művet - bei- és külföldit egyaránt ­beszereztek. A festő édesapja 1842-ben hunyt el. Zichy ebben az évben kezdi meg jo­gi tanulmányait Pesten, és ezzel párhuzamosan festeni tanul a Velencéből idetelepült Jacob Marastoninál. A zalai kúriában édesanyja és Antal bátyja lakik. Művelt és olvasni sze­rető emberek voltak, tovább gyarapították a családi könyvtárat. Zichy Antal politikai pályára lépett, de emellett írással is foglalkozott. A Magyar Tudo­mányos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Természetes, hogy megvásárolta első kiadásban Széchenyi István valamennyi művét. Kutatá­sokat végzett Széchenyi írói munkásságával kapcsolatban. Összeállította és megjelentette 1884-ben az Akadémia megbízásából: gróf Széchenyi István naplói. Adalék a nagy hazafi jellemrajzához című munkáját. A leltárkönyvből következtettem arra, hogy a könyveket 14 könyvszek­rényben helyezték el ívméret szerint: 4, 8, 12, 16 r. és fólió. Zichy Mihály tüneményes pályája 1847-ben indult el Bécsben, ekkor már Ferdinánd Waldmüller volt a mestere. Ennek az évnek a nyarán I. Miklós cár öccsének Mihály nagyherceg leánya (Katalin) mellé rajztanárt kerestek. A választás Zichy Mihályra esett, és ősszel Szentpétervárra utazott a her­cegi családdal. Későbbi feleségével, Alekszandra Jersovával 1849-ben is­merkedett meg, aki szegény orosz parasztleány volt. Házasságot kötöttek 1850-ben. Négy gyermekük született, Olga, Mária, Zsófia és Miklós. Há­zasságuk nem volt boldog a köztük tátongó intellektuális űr miatt. A mű­vész szabadon akart élni és alkotni, ezért hazatelepítette családját Zalára, édesanyja házába. Zichy gondoskodott róluk teljes mértékben, semmiben sem szenvedtek hiányt. Gyermekei a legjobb iskolákban tanultak. Az ekkor már híres mester négy cár uralkodása alatt rajzolta, festette az "udvari kró­nikát": I. Miklós (1825-1855), II. Sándor (1855-1881), III. Sándor (1881-1894), II. Miklós (1894-1917). A művész hosszabb utazásokat tett Franciaországban, többször megfor­dult Németországban, Ausztriában, Georgiában. Pályája során főbb lakhe­lyei: Szentpétervár, Párizs, Zala, Tbiliszi. Minden útja során vásárolt vagy ajándékba kapott egy-egy szép tárgyat vagy könyvet. Műgyűjteményét és könyvtárát hozzáértőén és tudatosan gyarapította. Azt tervezte 1880-ban, hogy végleg hazaköltözik. Bátyja az egykori ü­vegházat műteremmé alakíttatta át. Zichy csak kilenc hónapot tudott itthon elviselni. Visszatért Oroszországba, 1906. február 29-én hunyt el Szent­pétervárott. Temetése a Kerepesi temetőben volt március 19-én. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom