Esztergom Évlapjai 1994

FORRAI MÁRTA: A zalai Zichy család könyvtára

Gyűjteményeit, könyvtárát hazaszállították a szülői házba, ahol felesége és gyermekei éltek. Zsófia leánya Flesh Tivadarral, apja tanítványával kötött házasságot. Három gyermekük született: Jenő, Aladár és Mária. Feledy Flesh Mária vitéz Csicsery-Rónay István székkapitány, vezérkari századoshoz ment feleségül. Fiuk, ifjabb Csicsery-Rónay István 1917-ben született. Ő Zichy Mihály dédunokája. A házaspár 1927-ben a festő halálának 100. évfordulóján megnyitotta a Zichy Mihály Ereklye Múzeumot, amelynek látogatása korlátozott volt. A II. világháborúig öt generáció gyarapította, óvta a könyvtár kincseit. A háború is okozott némi veszteséget, de a legnagyobbat az államosítás és az elmúlt évtizedek kultúrpolitikája. Az 1940-es évek végén a család külföldre távozott. Csicsery-Rónay Istvánná, Lucu néni, nagyapja iránti szeretetből itthon maradt, őrizte a gyűjteményt, amelyet 1952-ben védetté nyilváníttatott. A könyvtár szomorú sorsát 1984-ben tárta fel dr. Mészáros Balázs múzeumigazgató, aki kért, hogy legyek a múzeum könyvtárosa és többek között szakszerűen dolgozzam fel a Zichy könyvtárat. Szomorú, de a kaposvári múzeum közel száz éves fennállása alatt én voltam és vagyok az első szakképzett könyvtáros. A múzeumban a könyvtárat, mint gyűjteményt nem sokra becsülték, aki éppen ráért, "dolgozgatott" a könyvek között. Az "eredményről" jobb nem beszélni. Amikor 1984 októberében megláttam a raktárat, (1 kép) elborzadtam. A könyvek kisebb részét kiállították. Többségük gyalulatlan fapolcra dobálva, vagy bútorokkal, iratokkal, kosszal, rágcsálók ürülékével keveredve, penészes, szétmálló állapotban várt sorsára. A kaposvári Múzeum vezetői: dr. Mészáros Balázs, dr. Pogány Gábor és Cs. Hegedűs Erika úgy tűnik nem értette, vagy nem akarta megérteni, hogy ezt a feladatot nem lehet egyhamar és egyszerűen megoldani. A zalai raktárban uralkodó állapotokat mutatják azok a képek, (1.;2.kép) amelyek 1985 nyarán készültek. A fényképeket bemutattam az igazgatónak, helyettese csak azt fűzte hozzá: "ezeket ne mutogasd senkinek!". A kialakult helyzet súlyosságára dr. Sinkó Katalin, Bellák Gábor és Szabó László, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársai felhívták a figyelmüket. Ezt a szakvéleményt semmibe sem vették. A Magyar Könyvtáros Egyesület gödöllői vándorgyűlésén ismertettem a súlyos problémát dr. Somkúti Gabriellával és Kastaly Beatrix-szel, az Országos Széchényi Könyvtár Hírlapállományvédelmi Osztályának vezetőjével. A kiváló restaurátor és munkatárs Zalára látogatott 1985 novemberében és egy igen precíz szakvéleményben leírta a tennivalókat. A múzeumnak azonban, mint vezetői mondták: nincs pénze a munkálatok megvalósítására. Az egész anyagot fertőtleníteni kellett volna a fővárosi KÖJÁL-nál, amelyre Vámos Gábor dolgozott ki nagyszerű eljárást. Az 1987 márciusában elkészült szerződést dr. Mészáros Balázs nem írta alá. A híres könyvtár tovább penészedett a zalai raktárban. 1990-ben dr. Mészáros Balázst azonnali hatállyal elbocsátották. Ezt több hónapig tartó bírósági tárgyalások sorozata követte, mert dr. Mészáros sze77