Esztergom Évlapjai 1994
TAKÁCS JÓZSEF: Toronyórakezelők Esztergomban a XIX. század első felében
Az új órakezelő a már említett Czöch Fülöp órásnak Albrecht Magdolnával kötött házasságából származott. Születési évét pontosan nem ismerjük. Házasságkötési és halotti anyakönyvi bejegyzései alapján kalkulálva: 1773., illetve 1769. jöhet szóba. Fiatal házas volt, amikor 1800 nyarán, apja halálát követően annak műhelyét átvette. Felesége Hartmann Erzsébet korai halála miatt Czech 1803. június 19-én magára maradt. 2 7 Özvegy édesanyján kívül ekkor nem élt más hozzátartozója, gyermekeit még csecsemő korukban elveszítette. Mintegy három évi özvegység után újra megházasodott: Pollák Klára vízivárosi hajadont vezette oltár elé 1806. február 9-én 2 8 A javítási munkák elszámolására 1807 tavaszán került sor. Az elvégzett órás és lakatos munkákért Czech 442 Ft 39 xr. kifizetését kérte, amit a tanács a benyújtott költségvetés és az óra felülvizsgálatának eredményétől tett függővé. A vizsgálatot "tudós órás és lakatos Mesterek" végezték, két tanácsbeli úr és a szószóló jelenlétében. A róla készült jelentést ez utóbbiak terjesztették a tanácsülés elé. Mindenekelőtt túlzottnak találták a kifizetésre kért munkadíjat. Szerintük az órás 220, a lakatos 68 Ft-ot érdemelne Forszírozták, továbbá a korábbi javítást végző órásnak, Vaber Flóriánnak a felelősségét, aki "a' mint jelentődne a' kereket kitsinre tsináltatta légyen, tehát hogy ha szükségesnek találtatik lenni, minthogy a' fizetést felvette, tartozik nagyobb Kereket készítetni". 3 0 Föltehetően ezen okulva, a tanács a Czechnek járó munkadíjból 50 Ft-ot esztendeig visszatartott. Az órakezelő személyében 1808. november 1-vel ismét változás történt. Minthogy a városi számadáskönyveket abban az időben az előző évi november 1-től a tárgyévi október 31-ig terjedő időszak gazdálkodásáról vezették, valószínűnek látszik, hogy a személycserét az új gazdasági év kezdetére időzítették. Ebből is gyanítható: Czech nem valamiféle súlyos vétség vagy mulasztás miatt vált meg e tisztségtől, különben haladéktalanul már korábban - elmozdították volna. Utóda egy nálánál fiatalabb lakatos, Dietrich (Dittrich, Ditrik) József lett. Ő 1777. február 1-én született Esztergomban. Apját Antalnak, anyját Krulin Erzsébetnek hívták. 3 1 Egy 1807. évi levél az esztergomi német lakatosok céhmestereként említi Dietrichet, mégpedig reá nézve elég dicstelen esemény kapcsán. 1807. farsangján személyesen felkereste a magyar lakatos céh vezetőit, s a német lakatosok egyesülési szándékáról tárgyalt velük (a céh ugyanis 1763-ban kettévált), de erőszakos fellépése miatt "Német János Úr először az kalapját ki vetvén, és utánna magát is az Utzara kitaszigálta, és az Czehnek szép elöl Járója, magát Sárban keveri". 3 2 Családi viszonyairól - egyelőre - csak annyi ismeretes, hogy 1799. november 28-án a budai Osehovitz Catharinával kötött házasságot. 3 3 Egy 1808. szeptemberéből való feljegyzés szerint Dietrich szorult anyagi helyzetben lehetett szolgálatának kezdetén, mert hitelezője Jarabek Ferenc "400 Ft-ról szólló Kötelező Levelét" intabulálás végett benyújtotta a törvényszékhez. 3 4 Rá egy évre - ugyancsak Jarabek - ezer forintot hitelezett neki. 3 5 Élete végére Dietrich teljesen elszegényedett. 1834. májusában kérte a tanácstól a szegényházba való felvételét, mert öregsége miatt már mesterségét nem tudja gyakorolni, "s így magát ilelmeztettni módja nintsen". 3 6 "Esméretes garázdasága végett" azonban kérését a tanács elu224
