Esztergom Évlapjai 1994

TAKÁCS JÓZSEF: Toronyórakezelők Esztergomban a XIX. század első felében

tasította. Dietrich még ugyanazon év december 7-én "sorvadás" következtében - 58 éves korában - elhunyt.

3

7 1810. október végéig - tehát mindössze két évig - tartó szolgálata után Dietrich neve nem fordul többé elő az órát kezelő, javító, vagy annak műszaki állapotát felülvizsgáló személyek között. Annál inkább a törvényszéki jegyzőkönyvekben, ahol erőszakos cselekményei és az értük kiszabott büntetések sorakoznak.

3

8 A tanács előtt minden bizonnyal persona non gratanak számított. Ennek tudható be, hogy november 1-én a német lakatos céh egy idős tagja, a 63. évében járó Schramek Márton vette gondjaiba a plébániai templom toronyóráját 3

9 Fizetségül évente mindössze 14,40 Ft-ot kapott, ami - az 1811. évi pénzdevalvációt is figyelembe véve - arra enged következtetni: az esetleg szükségessé váló javításokat nem vállalta, csak az óra felhúzását. Egy évig tartó városi szolgálata alatt egyébként az óra nem szorult javításra. Schramek Márton 1814. május 27-én, 67 éves korában halt meg.

4

0 Özvegye, Rimmel Éva, később Valasik János tanácsi nótáriusnak lett a felesége.

4

1 A halotti anyakönyvi bejegyzésből az derül ki, hogy Schramek a városi igazgatásban, a választott község tagjaként is tevékenykedett Hagyatékának - halála előtt két nappal, Rimmel Éva befolyása alatt megírt végrendelete

4

2 szerinti elosztásába lánya, Örzsébet nem tudott belenyugodni, ezért azt - a békés megegyezés kudarca után - jogi úton megtámadta.

4

3 Az ügyet tárgyaló július 29-i törvényszéki üléssel egy több évig tartó pereskedés vette kezdetét, melynek aktái rövidesen a személynöki szék elé is eljutottak. Schramek Örzse ekkor indítványozta apja javainak öszszeírását és zár alá vételét. A javak számbavétele 1814. október 24-én fejeződött be és 17 oldal terjedelemben, 406 pontba foglalva tételes felsorolást adott róluk.

4

4 Eszerint 87 D-öles telken álló házzal, további mintegy 1600 D-öl mezőgazdaságilag művelhető földterülettel rendelkezett. A házban polgári jólétre utaló tárgyakat - órát, képet, ezüstneműt stb. - találtak az összeírok, és Schramek feljegyzéseit azokról a megrendelőiről,

4

5 akik a részükre végzett lakatosmunkáiért adósai maradtak, összesen mintegy 1000 Ft-tal. 1811. november 1-től 1816. jan 30-ig Krachl János volt a városi toronyóra kezelője. Szülőföldjéről, Morvaországból került Esztergomba, de halálozásáról az esztergomi anyakönyvekben nem található adat,

4

6 minden bizonnyal azért, mert akkorra már elköltözött innen. Krachl apját nem ismerjük, anyját Krachl Örzsébetnek hívták 4

7 Szolgálati ideje alatt az órát többször is (1813., 1814., 1815.) javította.

4

8 A kifizetett összegek alapján ítélve kisebb meghibásodásokról lehetett szó. Évi conventióját tanácsi döntéssel 1814. májusától emelték 36 Ft-ra, amennyit évekkel korábban már Dietrichnek megadtak. 1816. szeptember elején Krachl írásban kérte a tanács segítségét, a morvaországi Bruna (Bmo, Cseh Köztársaság) városban 1807-ben meghalt édesanyja után maradt örökségének megszervezése végett

4

9 Az október 11-én Brünnben keltezett válaszlevél azt tartalmazta, hogy Krachl János anyai öröksége, 462 Ft 5 1/2 xr. (több, mint amiről Krachlnak korábban tudomása volt!), bírói kéz alatt van, s amennyiben jogosultságát igazolja, s azt kéri, el fogják küldeni részére.

5

0 Miután a levél tartalmáról Krachl tudo225