Esztergom Évlapjai 1994
BAJÁK LÁSZLÓ: Adatok gróf Károlyi György mecénási tevékenységéhez
ta stílusban, 1849-re készült el. Az 1860-as években viszont már Ybl dolgozott a kastély újabb bővítésén, akárcsak az Arad megyei Mácsa átépítésen 1864-ben, amely szintén új szerzemény volt. 2 4 A saját célú építkezései mellett azonban nem fukarkodott akkor sem, ha közintézmények létesítéséről volt szó. Zichy Karolinával kötött házassága emlékére Nagykárolyban leányiskolát alapított, majd 1845-ben kórházat építtetett és 10 946 Ft-tal támogatta a megyeház építését is. 2 5 A kórházat első szatmári főispánsága idején (1848) a megye gondjaira kívánta bízni, de az események akkor ezt megakadályozták. Az ünnepélyes átadásra így csak 1868. június 2-án a negyedik főispánsága idején kerülhetett sor. 2 6 Pesten 5000 Ft-os alapítvánnyal támogatta az Ybl Miklós által tervezett 1858-ra elkészült Nemzeti Lovardát. 2 7 Alapítótagja, részvényese és utóbb elnöke is volt a Lánchíd és Alagút Társaságoknak is. 2 8 Jelentős összegekkel segítette az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tevékenységét, (amelynek 1839—1849-ig elnöke volt), köztük 2500 Ft-tal a "Köztelek" nevű székház építését. 2 9 Az áldozatkészségének jelentősebb megnyilvánulásai mellett a pénztárkönyvi kimutatások számos kisebb jelentőségű adomány emlékét is őrzik, így pl. 1828-ban a pesti vármegyeház órájára 20 Ft-ot, 1832-ben a református templom toronyórájára 25 Ft-ot, 1833-ban a kecskeméti utcai lámpásokra 40 Ft-ot, az Újépület melletti sétány kialakítására 1845-ben 1500 Ft-ot adott, stb. 3 0 Külön megemlítendök Károlyi György egyházi vonatkozású támogatásai. "Egyik legbuzgóbb kötelességeim közé fog mindenkor tartozni a vallás szentségét sértetlenül fenntartani" - írja egy helyen. 3 1 A hitvallásának szellemében pl. Pyrker János egri érsek kérésére 1840-ben helyrehozatta a Káli templomot, vagy 1856-60 között évi 50 Ft-tal kamatozó 250 Ft alapítvánnyal támogatta a Lipót-téri templom (Bazilika) építését. 3 2 1 831-ben a pesti és a nagykárolyi piaristák, a szilágysomlyói minoriták és a szatmári káptalan részére, 1846-ban pedig az óvári és a veszprémi piaristák, a miskolci minoriták és a szatmári püspökség részére tett, illetve fizetett fundatiót. 3 3 Károlyi Györgynek a képzőművészettel kapcsolatos mecénási tevékenységét áttekintve, valamivel szerényebb a kép. A Honderű 1843-ban Károlyit egyenesen a festészet iránti érzéketlenséggel vádolta: "Járjátok meg a dúsgazdag Károlyi György nagyúri palotáját és az egész pompás teremszárnyakban, de még csak egyetlen egy olajfestményre sem bukkantok". 3 4 A kritika azonban nemcsak azért nem volt igazságos, mert Károlyi pénztárkönyvei szórványosan ugyan, de festményvásárlásokról is tudósítanak, 3 5 de azért sem, mert már az 1820-as évek elején báró Brudern József kérésére István bátyjával, és Andrássy Györggyel együtt részt vállalt Markó Károly támogatásában, amennyiben ösztöndíj fizetéssel lehetővé tették a festő bécsi akadémiai tanulmányait. Noha a kapcsolat utóbb meglazult, nem szűnt meg, mivel a Károlyi család több képet is rendelt a Rómában élő Markótól. 1835-ben pl. a Tarantella (Szüret) c. kép Károlyi György részére készült. A Pesti Művészeti Egylet, amelynek Károlyi Györgyné is részvényese volt, az 1840. évi eiső kiállításán nagy sikerrel mutatta be a Károlyiaktól kölcsönkért Markó képeket. 3 6 20
