Esztergom Évlapjai 1994
BAJÁK LÁSZLÓ: Adatok gróf Károlyi György mecénási tevékenységéhez
Jellemző Károlyi attitűdjére a szatmári Kölcsey potré története is. A megye, nevezetes követének halála (1838) után Einsle bécsi festőtől megrendelte egész alakos képmását, később azonban átvenni már nem akarta a képet, így végül Károlyi fizette ki a 125 aranyat. A portré sokáig a nagykárolyi kastélyban függött, mígnem 1861-ben, Károlyi újabb szatmári kinevezése alkalmával a megyének nem ajándékozta. 3 7 Károlyi támogatta a Marastoni Jakab által 1846. október 3-án megnyitott Első Magyar Festészeti Akadémiát is, amennyiben 1854-ben megvásárolta az Akadémiát gyámolító társulat 33, egyenként 2 Ft értékű részvényét. 3 8 A nyilván nem teljes mélységű áttekintést egy iparművészeti vonatkozású adattal zárom. Károlyi 1846-ban megszerezte a parádi üveghutát, amelynek színvonalas termékeit azután Pesten nem csak saját üzletében árusította, de kiállításokon is eredményesen szerepelt velük. 3 9 Ha mérleget készítünk Károlyi Györgynek a mecenatúra fogalomkörébe tartozó tevékenységéről, megállapítható, hogy jórészt nem a fényűzés, a reprezentálás vágya mozgatta, hanem valóban a hazafias érzés, a nemzet kulturális felemelésére való törekvés. Felfogása a végrendeletének a fiaihoz intézett szakaszából világosan ki is derül: "... (unokáimat) szoktassák ... jó korán az egyszerűségre, takarékosságra és főleg a fényűzés kerülésére, tanítsák meg azon szent kötelességre, hogy Isten kegyelméből és őseik takarékos fáradozásából azért lesznek jobb móddal ellátva, hogy fölöslegeiket a hazai közintézetek támogatására és a szenvedő emberiség nyomora enyhítésére fordítsák...". 4 0 JEGYZETEK 1. A szerzőnek Károlyi György reformkori tevékenységéről szóló tanulmánya előreláthatólag a M. N. M. 1993. évi Fólia Historica c. évkönyvében fog megjelenni. 2. Károlyi Györgyre vonatkozó legfontosabb irodalom: gr. Lónyay Menyhért: Emlékbeszéd gr. Károlyi György felett. MTA évkönyvei 16. kötet. 3. füzet, Bp. 1878. Galgóczy Károly: Emlékbeszéd gr. Károlyi György felett. In: OMGE emlékkönyve III. füzet Bp. 1883. 3. Széchenyi István: Napló. Szerk. Oltványi Ambrus. Gondolat. 1978. 609. p. (1829. szeptember 3.) 4. Széchenyi összes munkái 12. kötet. S23rk.: Viszota Gyula Bp 1932. 42-43 p , 609. p., 680 p. 5. Széchenyi: Napló i.m. 3. jegyz. (1828. szeptember 8.) 6. Halála (1877) után az MTA, érdemei miatt nagyméretű portrét festetett róla Barabás Miklóssal ("Károlyi György 30 éves korában", MNM. TKCs. Ltsz.: 2283 251x164 cm) Rózsa György feltételezése szerint Barabás 1878. évi festményének egy 1830-ban készült Barabás kép lehetett az előzménye. (A Magyar Tudományos Akadémia és a művészetek a XIX. században. Bp. 1992. 161-162 p.) Noha Barabásnak (szintén tagja az Akadémiának) valóban nem ez volt az első portréja Károlyi Györgyről (pl.: mellkép 20x14,5 olaj vászon, BTM Kiscelli M. Ltsz.: 17863, mellkép 1867. ceruzarajz, közli: Vereby Soma: Magyar mágnások életrajzi és arcképcsarnoka. Pest. 1867. 12., Károlyi szerepel Barabás: Lánchíd alapkőletétele c. 1859-ben készült képén is.) Az akadémiai kép egyik mintája azonban Hayter Párizsban készített mellképe volt, amelyet Károlyi 1829. évi párizsi tartózkodása alatt rendelhetett meg. (lásd: Éble Gábor: Nagykárolyi gr. Károlyi család leszármazása. Bp. 1913. 33. tábla) Ezt a festményt Barabás Amerling stílusában reprezentatív egész alakos képpé egészítette ki. A Károlyin látható díszruha, illetve annak ötvösdíszei feltehetően azonosak azzal, amelyeket Károlyi a pénztárkönyve (MOL Károlyi nemzetségi levéltár P. 414. c.) 38. kötet pénztárfőkönyv (továbbiakban pénztárfőkönyv) tanúsága szerint a szatmári országgyűlési követté választása 21
