Esztergom Évlapjai 1994

BAJÁK LÁSZLÓ: Adatok gróf Károlyi György mecénási tevékenységéhez

nyelv műveltségét kifejti és főképpen a jobb ízlést hathatósan előmozdítja... a nyelv mindeddig csak könnyen vétetett s érdem szerént nem méltányoltatott... itt, hol az ország nagyérdemű főrendei ülnek, kiket a szerencse vagyonnal és tehetséggel nagyobb mértékben álldott, pártfogásra ne találjon, valóban fel sem lehet tenni."

1

8 A létrejött színházat utóbb 10 db, összesen 1000 Ft értékű részvény megvásárlásával támogatta.

1

9 Károlyi szerette a színházat, s így páholybérlete volt a budai és a pesti magyar színházban is, ahol a visszaemlékezések szerint gyakran lehetett látni. Az eddigieknél fontosabb azonban, hogy amikor a szabadságharc után anyagi okok miatt a Nemzeti Színházat bezárás fenyegette, néhány arisztokrata barátjának egyetértésével 1858-ban titokban széleskörű gyűjtést szervezett, amit addig folytatott, amíg a hatóságok be nem tiltották. Maga Károlyi 5 %-kal kamatozó 20 000 Ft segélyező tőkét alapított, és a róla elnevezett alapba, a hatóságok akadékoskodása ellenére is összegyűlt annyi pénz, amennyi a színházat a nehézségeken átsegíthette. Károlyi ugyanakkor az alap kezelését, még hatósági követelésre sem volt hajlandó kiengedni a kezéből, hogy felhasználása ellenőrizhető legyen.

2

0 Végül 1862-re maga az udvar is belátta a színház támogatásának politikai szükségszerűségét és a király 60 000 Ft évi segélyt folyósított. Károlyi György nevéhez jelentős építkezések is kapcsolódtak, amelyek részben összefüggtek azzal, hogy ő volt a család utolsó nagy birtokszerzője. Elsősorban a pesti belsővárosi palotát kell megemlíteni. Károlyi, tudatosan a város nagy lehetőségeit és egyben fejlesztésének szükségszerűségét felismerve telepedett le Pesten. 1830-ban lett a város polgára, a következő évben pedig beválasztották a város tanácsosainak sorába is. A Kecskeméti utcában álló barokk palotát szintén ekkor váltotta meg testvéreitől, hogy azonnal hozzákezdjen a korszerűsítéséhez. A vontatottan haladó, több tervezőváltozást (Rigl, Hofrichter) megérő átépítés, horribilis költséget felemésztve, Koch Henrik irányításával csak 1841-re fejeződött be.

2

1 A város első nagyszabású főúri palotájának számító klasszicista épület utóbb igen jelentős szerepet játszott a reformkori Pest egyre dinamikusabb életében, hogy csupán egyetlen vonatkozást említsek, 1848 nyarán Liszt Ferenc két koncertet adott itt, amelynek végeztével a házigazdák gyűjtést rendeztek a megjelent előkelő vendégek között, a forradalom céljaira 2

2 1834-ben földrengés következtében megrongálódott a család ősi temetkezőhelye Kaplonymonostoron. A templomot, a kolostort és az új sírboltot, ahol utóbb maga is temetkezett, 40 000 Ft-ért Ybl Miklóssal állíttatta helyre 1842-47 között, romantikus stílusban. A felszentelést 1848. július 18-án tartották 2

3 Ybl sokat dolgozott a Károlyiaknak, és egy időben évi 400 Ft-ért Károlyi György Üllői úti házában lakott, amelyet a gróf, Zitterbach Mátyás pesti építésszel 1831-ben hozatott rendbe, de később maga Ybl is dolgozott rajta. Ybl irányította a Perényi családtól előbb zálogba, majd örökáron megszerzett csurgói barokk kastély átépítését is. Az építkezés 1844-ben Koch Henrik tervei szerint kezdődött, részben a pesti palota mintájára klasszicis19