Esztergom Évlapjai 1994

MOLNÁR ERZSÉBET: Dunai átkelőhelyek Esztergomnál az elmúlt történelmi időszakokban

változott. A régi városi polgárság szétszéledt, a káptalan és az érsek pedig Nagyszombatba, illetve Pozsonyba menekült. A rév és a vám jövedelmét 3 8 a továbbiakban a török államkincstár ke­zelte, hisz békésebb időszakokban sem az átkelés, sem az áruforgalom nem szünetelt. A XVI-XVII. század folyamán a törököknek már állandó ha­jóhídjuk volt a Dunán, amely Esztergomot a túlparti híderődítménnyel (Ká­kát, Dzsigerdelen-parkani, Párkány) kötötte össze, amelyet - egyebek kö­zött Sibmacher 1595. évi metszete is ábrázol (1. kép 9. sz.). 3 9 E híd át­szakítására a keresztény seregek részéről többször is történtek kísérletek, ezért 1663-ban Köprülü Mehmed nagyvezér cölöphidat veretett a Dunán, melyet 1664-ben Louis de Souches császári vezér rombolt le. A törökök ál­tal újból felépített híd 1683-ig állt fenn. Ekkora párkányi csatából menekülő török seregek súlya és a keresztények ágyútüze miatt leszakadt. 4 0 Ezt az eseményt és a szétrombolt cölöphidat ábrázolja egy 1683. évi "Treffen bei Barcan" feliratú metszet 4 1 (2. kép) 4 2 A hidat újból helyreállítják, mert az 1685. évi ostrom alkalmával készült képeken újból láthatjuk. 4 3 Ez valószí­nűleg 1685-ben pusztult el véglegesen, de a Dunából kiálló cölöpök és híd­fő védelmére épített sáncmű látható még az 1756-ban készült Krey-féle térképen is. 4 4 Azután a két Duna-part között rendszeresen komp és csónak közlekedett egészen 1762-ig. Rákóczi fejedelem is veretett hidat Esztergomnál 1706-ban, de a csá­száriak közeledtének hallatára szétszedette. Ostromló seregek a XVI-XVIII. században a vártól távolabb (lőtávolon kívül) a Szentkirályi-szigetnél vertek hidakat... A török korban épített hidak főleg hadászati célt szolgáltak, nem biztosí­tották az állandó átkelést. Változás csak 1762-ben, Barkóczy Ferenc érsek­sége alatt történt. Ő kezdte el azokat a nagyszabású építkezéseket (az új érsekségi székhely és székesegyház kiépítését), amelyek lehetővé tették, hogy később (1820) visszatelepedjen a régi székvárosba a török elől Nagy­szombatba és Pozsonyba menekült főkáptalan és az érsekség. Az ő nevé­hez fűződik a repülőhíd megépítése is (1762). A repülőhíd működése: A hídfőtől messze, a Duna közepén vasláncot rögzítettek a Duna fene­kén. Hogy a lánc ne akadjon fel a mederben, kis csónakokhoz rögzítették és egy - két hajóra szerelt - komphoz erősítették. A lánc rögzítési helyének változtatásával és a komp végén alkalmazott kormánylapátokkal szabá­lyozták a hajót (kompot), melyet az inga mozgásához hasonlóan a víz sod­ra hajtott át a Dunán (3. kép). 4 5 Az első ilyen repülőhíd Pozsonynál készült 1676-ban, majd Buda felsza­badulása után Buda és Pest között, 1760-ban pedig már Komáromban is volt repülőhíd. Az esztergomi volt a negyedik a sorban. Építésének felü­gyeletével az érsek Ipolyi Gáspár kanonokot bízta meg. Ipolyi barátjához, Jankovich Miklóshoz írt leveleiben így számol be a repülőhídról 1762. au­gusztus 29-én: "Már áll a repülőhíd a Duna közepén, de a feljárók a parton még nem készültek el." November 22-én ezt írja: "Először utaztam a repü­lőhídon. Hat perc alatt érte el a párkányi partot és nyolc perc alatt hozott vissza." 4 6 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom