Esztergom Évlapjai 1994

BÁNHEGYI B. MIKSA: Egy magyar kolostori könyvtár a reform-korban

az alapozást, lebontották a tornyot és a káptalantermet az alatta lévő múzeummal együtt. A következő évben, 1825. május 25-én "tétetett le Pál apát által ünnepélyesen az új Könyvtárnak alap köve..., melly kőbe a' szerzet név lajstroma tétetett egyéb iratokkal és a folyamatban lévő pénz példányaival". "... csodálatos feledékenység!", teszi hozzá Rimely Mihály főapát, "a" könyvtár alapköve egyházi szertartás között letétetett - de nem a káptalané, sem a' toronyé, sem a' templomé - valamint ezen új alkotmányok be sem szenteltettek". 1826 júniusában felépült a könyvtár homlokzata, egy "nagy szerű erkélylyet, mely későbben nem találtatván célirányosnak lerontatott", írja Rimely. Czinár Mórnak egy kicsit más volt a véleménye: "pódium duplex, magnis sumtibus erectum, caveae instar deformiter prominebat", azaz "ez a nagy költséggel állított dupla pódium ugrik ki csúnyán, mint valami kalitka". Nyilván ezt az Engel-féle könyvtárat látjuk azon a képen, amelyet a torony tervezésekor rajzolt Packh János, ezt a termet díszítette Josef Klieber festményeivel és szobraival bent, s a timpanon szobraival kívül. Josef Klieber, a bécsi Képzőművészeti Akadémia igazgatója festette a mennyezetre Paliasz Athéné alakját, a terem két rövidebb oldalán az ajtó, illetve az ablak fölé "grau in grau" a görög és római írók és tudósok csoportképét, a két hosszanti oldalon pedig a magyar művelődés kiváló alakjait, a még élőket nevük megjelölése nélkül. Ebbe a térbe helyezte el a tervező Klieber két szobrát is, az alapító Szent István, és a Rendet visszaállító I. Ferenc király szobrát. Ezt látta és írta le 1831-ben Kazinczy: "A' Bibliotheca palotája nagy és magos. Hossza a' palotának 12 ől; szélessége 7, 's ebből éjszakra 's délre eggy-eggy cabinet nyílik. A' palotának karja (=karzata) van, 's az húsz oszlopon áll,... A' palota ... hármas ablaktól kap világítást nyugot felől, 's 'a két cabinet felett három-három kissebből, 's így épen nem setét". A klasszicizmus megítéléséhez érdekes adalék, hogy Kazinczy a két szobrot "igen értelmesen gondolt, igen ügyesen dolgozott" munkának mondja, ugyanakkor a festményt súlyos kritikának veti alá: "Klieber azon nemben is mere valamit, mellyben magát nem gyakorlá; eggy Minerva a' plafondon neki dicsőséget nem szerez". A könyvtár összes famunkáit Czehanovics asztalosmester vezetésével a Rend alkalmazottai készítették. Ez az így díszített és berendezett tér a magyar klasszicizmus egy nagyon jellemző darabja lett, bár alkotói nem voltak magyarok. Talán ebben is áll az, amit Kazinczy írt: a "honját-szerető Szerzet"-nek "tagja, a' ki magyarul nem tudna, eggy sincs, bár tót vagy német születés". Amikor Czinár Mór főapáti titkár összeveti az újonnan felépített könyvtár terét azzal a hellyel, ahol ideiglenesen berendezték a tízes években a könyvtárat, megállapítja, hogy nem elégséges, legfeljebb akkor, ha végig kettes vagy hármas sorban raknák a könyveket. Ekkor már Packh János a Rend építésze, aki nemcsak a jellegzetes tornyot tervezte és építette 1828-tól kezdve, hanem részt vett a nyalkai út építésében, a nyalkai és aszófői templom építésében, az esztergomi és a füredi tervezésekben, s a kőszegi lépcsőház újjáépítésében is. Szinte magától értetődően bízzák meg a könyvtár bővítésének tervezésével és kivitelezésével. Ő vállalja, 131