Esztergom Évlapjai 1994

HORVÁTH GÁBORNÉ: Az első magyar Puskin fordító

Puskin A kaukázusi fogoly c. elbeszélő költemény írását 1821-ben fejezte be. A mű kéziratban terjedt és 1822-ben jelent meg N. N. Rajevszkijnek ajánlva. Ezen ajánlás a Jaksics fordításban nem lelhető fel. így csak következtetni lehet, hogy Jaksics Gergely Puskin kéziratából dolgozott: közös baráti kör közreműködésével (vagy személyes ismeretség révén?) szerezte meg. 1824-ben ugyanis mindketten az év elején Pétervárott, majd később Ogyesszában tartózkodtak. Korzenszky Richárd dolgozatában a Jaksics-fordítás elemzését megelőzi a korabeli magyarországi (mű)fordítás rövid áttekintése. Lényege, hogy a magyar műfordítás-irodalom nem a külföldi klasszikusokkal, hanem jelentéktelen írók bemutatásával indul. Gyakori a közvetítő nyelv (a német), a fordító által bővített vagy rövidített fordítás - és igazat szólva, akkor még a magyar irodalmi nyelv sem volt eléggé érett és fejlett a műfordításra. Tény, hogy 1787-ben Batsányi János már tanulmányt jelentetett meg "A fordításról", amely máig is érvényes műfordítói alapelveket fektetett le.

4 Bizonyságunk azonban nincs, hogy Jaksics Gergely olvasta vagy ismerte volna a művet. Korzenszky Richárd dolgozatának egyik fejezetében részletesen elemzi a Puskin művet: - témáját, helyét az orosz irodalomtörténetben és a költő alkotói munkásságában (a szabadságvágy, a rab városi hős motívuma, a hegyilakók életének bemutatása, a "felesleges ember" életúntsága, Anyegin előalakja, a költői "én" és a névtelen hős közös vonásai, Byron hatása); - a természetleírást; - a dialogikus és monologikus részek váltakozását; - a szókincs jellegzetességeit, a stílusrétegeket, és a versformák sajátosságait. A fordításelemzés is hasonló szempontokat követ. Jaksics Gergely a fordítás első oldalán közli, hogy - "orosz versben tsinálta és azután orosz nyelvbűi fordította" - ám Puskin, mint szerző nevét nem közli. Csupán a kézirat ötödik oldalán találjuk meg Puskin kereszt- és apai nevének kezdőbetűit: A. Sz. A fordítás ténye azonban igen érdekes és értékes. A publikálás szándékát pedig a szerzői ajánlás maga bizonyítja: művét "Magyar Hazámban lakozó Agyámfiainak" ajánlja. A fordítás feldolgozása nyomán Korzenszky Richárd igen erős (korabeli) Kisfaludy Sándor hatást fedez fel, különösen a versformákban. A puskini páros, kereszt- és ölelkező rímek Jaksicsnál - Kisfaludy módjára - csupán keresztrímekké válnak és elkülönülő négysoros versformát kapnak. így a puskini versharmónia a műfordításban megtörik. A mondatszerkezeteket vizsgálva helyenként teljes verssorok hiányoznak (21-33), vagy fölös és magyarázkodó sorok keletkeznek. Ez Jaksics Gergely dilettantizmusával és a költői tömörítés hiányával magyarázható. Sokkal többször találunk a verssorok végén félbeszakított mondatot, mint Puskinnál. Tehát a kettős verssorok Jaksicsnál nem teljes, nem befejezett szerkezetű mondatok, míg Puskinnál - igen. így a magyar fordítás az eredetivel összevetve szaggatottá vált, lírai meliodikussága eltűnt. 125