Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

„hol három szobából és az elzárt kapualjból álló különbejáratú épületrész szolgál helyiségül" (73.). Terveik szerint december 7-én már nyitnak is a múzeumot. E jelentős eseményre azonban csak 1914. január 4-én kerülhetett sor, amikor is a hivatalos szervek képviselői lesznek csak jelen. A nagyközönség számára január 6-án tart nyitva a múzeum, mely ettől kezdve minden vasár- és ünnepnap 10-től 13 óráig díjtalanul volt látogatható. A jelentős eseményről örömmel adott hírt a Főfelügyelőség is, amelyet Szalay Imre országos főfelügyelő és Mihalik József országos felügyelő képviselt a megnyitón. Az éves jelentésben megállapították: ,,A kulturális intézmény életervalóságát és szükségességét annak látogatottsága is a legjobban igazolja" (74.). És valóban volt is látnivaló. Az előcsarnokká alakított kapu alatt a kőrégiségek legszebb darabjai fogadták a látogatókat. Beljebb lépve, az első teremben az őskori és római kori leletek kaptak helyet. A tárlókban megcsodálható volt Bajor Ágost szép árpádkori ezüstpénz-gyűjteménye. Szinte minden királytól volt pénz a birtokában, s így a kiállításon is egyegy darab. Láthatott a közönség itt régi okmányokat, bronzkori tárgyakat, eszközöket és ékszereket, Esztergomot ábrázoló képeket, szelencegyűjteményt, Mátyás korabeli miseruha-részletet, ritka relikviákat, a társaságért munkálkodó főpapok és tudósok arcképeit és más képeket. A második teremben középen külön szekrényben Brenner Ferenc gyűjteményének egy része volt elhelyezve, úgyszintén külön szekrényben voltak Einczinger Ferenc majolika és porcelán edényei, továbbá itt mutatták be a társulat fegyver-, sarkantyú-, kulcs-, sisak-, edény- és pohárgyűjteményét. A harmadik teremben voltak a híres esztergomi céhládák, régi házi eszközök, hímzések, képek, órák, szobrok, néprajzi tárgyak, bútorok és régi egyházi hangszerek. Ebben a teremben tartották a hivatalos megnyitó ünnepséget is, melynek végeztével Bogisich Mihály püspök lakására mentek a vendégek a feltálalt díszebéd elfogyasztására. Néhány hónappal a megnyitás után a Főfelügyelőség megbízásából Bella Lajos érkezett Esztergomba. Feladata a Csév melletti Leány- és Legénybarlangból előkerült és a múzeumnak adományozott leletek rendezése volt,, majd ezt követően további kutatások folytatása Bajóton, Csolnokon és Auguszta aknán. Június 30-án újabb értékes ajándékként a múzeumhoz került a Szeleta barlangbeli 1906—1907-es ásatások során talált leletek néhány darabja. A háború kitörését követően a múzeum kényszerűen bezárta kapuit a látogatók előtt; a társulat azonban tovább dolgozott. Kérte a lakosságot, hogy minden háborús emléket adjon át a gyűjtemény számára az anyag gazdagítása érdekében: „Gyűjtsük és adományozzuk tehát a háborús emlékeket már most a múzeumnak: . . . harctéri emlékeket, fegyvert, ruházati, hadifelszerelési vagy minden olyan tárgyat, melyhez valami különös esemény, hőstett, halálos veszedelem, dicsőség vagy gyász emléke fűződik" (75.). A tárgyak begyűjtésére a Friss Újság szerkesztősége vállalkozott. Újabb és szelídebb ajándékok is érkeztek. Bella Lajos archeológus és dr. Hillebrand Jenő Jankovich barlangbeli és Auguszta akna környéki eredményes ásatásai nyomán sok kő- és bronzkori lelet került a társulat birtokába. A háború okozta kényszerű csendből 1920 elején érkezett az első életjel. A MOVE felszólította az egyesületeket a csatlakozásra. A társulat 81