Esztergom Évlapjai 1988

Németh András: Esztergom szabad királyi város reformkori népoktatása

juk: „Lefolyó holnap 13-kán a kebelbeli nemzeti leányoskolákban a hittudományból és egyéb tanított tárgyakból az első félévi összpróbatételek megtörténvén, ugyanazon holnap 19-én a mindkét nembeli tanuló nevendékségnek saját szorgalma által nyert érdeme szerinti osztályozása felolvastatott, minek végeztével nyomba Graffl Ádám urat, eddigi első osztálybeli tanítót a második osztályba, az újonnan kinevezett Kralinyi Móricz urat pedig az első osztályba beiktattam, kiszabott fizetéseiket a Kvártély pénzeiket a Ns. Sz. K. Város pénztárából ugyanazon naptól húzandók." (24.) Azt hihetnénk, hogy az intézkedések hatására végre rendeződik az iskolák helyzete. Ám az új tanító alig egy évig láthatta el feladatát, máris megbetegedett, mint ezt Helischer későbbi jelentéséből megtudjuk: „Graffl Ádám nemzeti oskolabeli tanító úr tegnap reggel azt jelentette, hogy Kralinyi Móricz tanítótársa előbbi éjjelen hirtelen súlyosan megbetegedvén, a páter catachetát megkérte, hogy az első oskola tanítását ideiglen átalvenni ne terheltessen." A hitoktató azonban nem vállalta a feladatot. és ezt Graffl Ádám sem tudja ellátni, hiszen „az első oskolabeli 170-et meghaladó nevendékek tanítása egy személyt egészen és elkerülhetetlenül megkívánna, e végre Ottinger Jakab irász urat felszólítottam, ki is azt a legközelebbi ülésben eziránti jelentésemre nyerendő tanátsi helybenhagyása mellett elfogadta, de ma reggel éppen midőn ebbeli foglalatosságát kezdenie kellett volna, hozzám jött azzal, hogy ő a tanításhoz nem foghat, minthogy írásztársai őtet kinevették azon okból, hogy őt a Ns. város a tanítóválasztáskor a canidatiora (felterjesztésre) érdemesnek nem tartotta." (25.) A tanács előhívatta Ottinger Jakabot és mivel kifogását nem találták elfogadhatónak, Kralinyi felgyógyulásáig kötelezték a tanítói feladatok ellátásra. Kralinyi János, aki feltehetőleg tüdőbeteg volt, („vérhányásos betegségben" szenvedett) a következő év februárjában meghalt, az alkalmatlan Ottinger helyett később megbízott Ulrich Lőrinc választott polgár ptdig járvány áldozata lett, Szautner Jakabot, a leányiskola egyik segédtanítóját bízzák meg ideiglenesen a tanítói feladat ellátásával, később pedig őt választják meg tanítóul. Adamkovics Mihály tankerületi főigazgató azonban nem fogadta el a város jelöltjét, hanem Schieszler Mátyást nevezte ki. A választott polgárság rendkívül sérelmesnek érezte a döntést, ezért levélben akartak a város királyi biztosához fordulni, mivel a főigazgató szerintük jogellenes kinevezéssel megsértette privilégiális jogaikat, — kérik a választás helybenhagyását. A tanács azonban nem hagyja jóvá a választott polgárok kérését: „miután a R. E. Publicae 188. §-a alatt szóló kivonatnak fő alapja a Városi Tanátsot tsak a tanéttásra alkalmas tagok bejelenthetése eránti joggal ruházván fel, a Választott Polgárság által felhívott királyi váltságba nem alapult azok közüli kinevezési jusst egyenest az igazgatóság köréhez tartozónak lenni tulajdonítaná, ezen Ns. Tanáts úgy ítélve, hogy az igazgatóság ezen tárgyban illető jussával élvén, ezáltal választási jusst meg nem sértette. . ." (26.), Így tehát 1837-ben az igazgató Schieszler Mátyást oktatta be az első osztály tanítójának. A következő év sem hozott sok jót a városnak. 1838 tavaszán a jeges árvíz romba döntötte a királyi város nagy részét: 614 ház egészen, 89 374;