Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

lan betartását, erélyes fellépést sürgetve a jobboldali felforgató elemekkel szemben. A kommunista párt helyi szervezete is követelte a polgármestertől a közigazgatás gyors megtisztítását. A Kisgazdapárt és a Katolikus Legényegylet az egyház tekintélyét és befolyását használta fel politikai nézetei terjesztésére. A korabeli sajtó leszögezte: ,,A politikai élet diktálója kétségtelen, hogy a Magyar Kommunista Párt, amely minden építő munkának, demokratikus megmozdulásnak a kezdeményezője volt. A következő párt az SZDP volt, amely kivette részét a politikai élet irányításából. E két párt mellett — bár kis mértékben — a Nemzeti Parasztpárt tevékenységét kell megemlítenünk. A Független Kisgazdapárt, noha a legnagyobb taglétszámmal rendelkezik, a város politikai életében minimális tevékenységet fejtett ki." (22.) A stabilizációért folytatott gazdasági és politikai küzdelem az MKP vezette erők sikerét hozta. 1946. augusztus l-jén megszületett az értékálló pénz, a forint. A pártok és a szakszervezetek kezdeményezésére Esztergomban is megalakították a Forintvédő Bizottságot, mely szervezetnek az volt a feladata, hogy a stabilizáció érdekében a lehető legerélyesebben vegye fel a harcot a spekulánsokkal és a feketézőkkel szemben. (23.) A szakszervezetek sikeresen oldották meg feladataikat az üzemi bizottsági rendszer kiépítésében, az üzemek helyreállításában, a ,^"-listázás lebonyolításában, a sportegyesületek alakításában, a dolgozók, a szakszervezeti tagok sportolási lehetőségeinek kibontakoztatásában. A Szakszervezeti Tanács intézkedésének volt köszönhető például az is, hogy az esztergomi Takarékpénztár kezelésében lévő gyógyhatású városi strandfürdőt a dolgozó társadalom széles rétegei használhatták, és a szakszervezeti igazolvánnyal rendelkező dolgozók a mindenkori strandárakból kedvezményt kaptak. (24.) A nehéz és fáradtságos újjáépítési időszakban a sportszerető városi vezetés elhatározta, hogy a háborús idők miatt évek óta stagnáló sportéletet ,,Csipkerózsika"-álmából felébreszti, és a demokratikus szellemben működő minőségi sport összefogására, az egység megteremtéséért igyekszik újjászervezni a nagymúltú Esztergomi Munkás Testedző Egyesületet. E gondolat szellemében tartották meg 1946. augusztus 19-én az EMTE tisztújító közgyűlését. (25.) Minőségi sportról szólva elsősorban a labdarúgás színvonalának emelésére gondoltak. A város labdarúgó sportjának történetében először került megfogalmazásra, hogy főként esztergomi nevelésű játékosokkal kell a színvonal emelkedését elérni. Az egyesület vezetősége a kulturális élet és a sport területén is fontosnak tartotta a munkásifjúság nevelését. Az egyes társadalmi rétegek közötti válaszfalak mielőbbi ledöntése a demokratikus sport kibontakozása szempontjából sem volt közömbös. Minden réteg megnyerése érdekében hirdették: „Adva van egy önzetlen, minden politikai befolyástól mentes vezetőség." (26.) Az egyesület a sportszakosztályok mellett egy kulturális szakosztályt is működtetett, mely rendszeresen előadásokkal lépett a közönség elé. A „kultúrszakosztály" szoros együttműködésben állt a Magyar—Szovjet Művelődési Társasággal. A városi vezetés támogatásával — főleg dr. Brassai György révén — a sportbéli erők egyesítése gyorsan ment. Sikerült elérni, hogy a vasutas 325;