Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

sportolók is az EMTE-hez csatlakozzanak. 1946. szeptember 11-én tartotta az EMTE és az esztergomi Vasutas Sport Egyesület (EVSE) fúzionáló közgyűlését. Ezen a közgyűlésen kimondták, hogy a két egyesület sportolói a jövőben az Esztergomi Munkás Vasutas Sport Egyesület (EMVSE) név alatt szerepelnek. A város labdarúgó sportjának egyesítése sikerült, mert noha a Kisgazdapárt által támogatott Kinizsi Sport Egyesület hivatalosan nem oszlott fel és nem is olvadt be az EMVSE-be; működése néhány hónapos tevékenység után elsorvadt, tagjai és néhány vezetője csatlakozott az EMVSE-hez. (27.) Az EMVSE klubhelyiségének rendbehozatalát a Petz — üzem és a vasút dolgozói — „rohammunkával" végezték el. Az egyesület ügyvezető elnökének, Kántor Richardnak közbenjárására a helybeli kereskedők és vállalkozók a szükséges építőanyagokkal és pénzbeli adományokkal járultak hozzá a klubház újjáépítéséhez. (28.) Az új egyesület hat (sakk, úszó, labdarúgó, kosárlabda, ökölvívó és tenisz) szakosztályt működtetett. A szakosztályok között elsőbbséget továbbra is a labdarúgó szakosztály élvezett. Vezetésének megerősítésére négytagú végrehajtó bizottságot állítottak fel. (20.) 1946 késő őszén, miután a Szövetséges Ellenőrző Bizottság megengedte, hogy ismét alakulhatnak repülőegyesületek, az esztergomi Sportrepülő Egyesület újból megtartotta alakuló közgyűlését. (30.) A repülő sport szerelmeseinek sikerült egyesületi elnökként megnyerniük az újonnan kinevezett dr. Rab Károly vármegyei főispánt. A megalakulást a 294 500/1946. B. M. számú rendelet alapján végezték, és az elfogadott alapszabályt, a tisztikar és a tagok névsorát jóváhagyás végett felterjesztették. (31.) Az egyesület alelnöke Bodnár László mérnök azzal a kéréssel fordult a vármegye alispánjához, hogy a vármegye és a területén lévő községek, mint jogi személyek az egyesület pártoló tagjai közé lépjenek be. A segítségkérés indokait így vázolta: „Az egyesület kb. 15 éves becsületes múltra tekint vissza. Ügy a vitorlázó repülés, mint a modellezés terén számos nemzeti és nemzetközi csúcsteljesítményt ért el. Két hangárunk a harcok közepette pusztult el, berendezésünket a lakosság és a németek lopták el. Gépeinket pedig tüzelőnek használták el. Megmaradt azonban a jó repülő-gárdánk és műszaki személyzetünk. Kérem, hogy a vármegye miként 1932-ben megvetette alapját az esztergomi vitorlázó repülésnek, a legdemokratikusabb sportnak, most is segítsen,, hogy munkáinkat továbbra is folytatni tudjuk." (32.) A megye a város és a Szakszervezeti Tanács vezetésében beállott személyi változások az EMVSE tisztújító választásában is jelentősen közrejátszottak. Az 1947. februárjában megtartott közgyűlésen megválasztott elnökségben találjuk a megye és a város vezetőit, a főispánt, az alispánt, a polgármestert, a megyei Szakszervezeti Tanács elnökét és a legnagyobb ipari üzem vezetőjét. (33.) A vezetőséghez tartozó választmánynak több mint 120 tagja volt. A helyi sajtó a közgyűlésről beszámolva kifejezi azt a reményét, hogy a „város minden rétegét magában foglaló vezetőség munkája talán eredményes lesz." (34.) Az egyesület vezetése és tagsága is örömmel vette a sportélet összefogására tett lépéseket. A szervezés eredménye, hogy az EMVSE lett a város legnagyobb létszámú társadalmi egyesülete, amely326;