Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

„1- Esztergomi Munkás Testedző Egyesület 2. Sportrepülő Egyesület 3. Magyar Túrista Egyesület 4. Esztergomi Sportvadászok Társasága 5. A Függ. Kisgazdapárt „Kinizsi" ifjúsági sportegyesülete 6. SZDP ifjúsági szervezetének evezős szakosztálya" (16.) Az utolsóként említett evezős szakosztály gyakorlatilag a volt MOVE Esztergomi Hajós Egylet és a SZIM (Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom) tagjaiból szerveződött. Az 1906-ban alakult Esztergomi Hajós Egylet 1922-ben, kényszerűségből vette fel a MOVE Esztergomi Hajós Egylet nevet s e néven szerepelt a háború végéig. A felszabadulás után mint MOVE egyesületet betiltották. Az akkori tagok és vezetők úgy gondolták, hogy mivel az előző korszak bűnös politikája mellett sohasem foglaltak állást, az egyesület — a MOVE név elhagyásával — eredeti nevét felvéve újrakezdheti működését. (17.) Az Esztergomi Hajós Egylet (EHE) nevében dr. Matyasovszky Béla alelnök és Holló Kornél művezető levélben fordult a Belügyminiszterhez, hogy a 40 éves egyesület működését, mely kizárólag Esztergom város evezős sportját szolgálta és országos bajnokot nevelt, továbbra is engedélyezze. Átmenetileg az EHE sportházát, felszerelését és hajóit használatra átengedte a SZIM részére, és tagjainak szakszerű evezés-oktatását is vállalta. A csónakház ünnepélyes átvétele után nagyszabású bemutatót rendeztek. (18.) Az esztergomi Sportvadász Társaság a városi sportmozgalomban nem töltött be különösebb szerepet. A társaság eleget tett az egyesületek működésének felülvizsgálatáról szóló 20165/1945. B. M. számú rendeletben előírt kötelezettségének valamint a 142 600/1945. FM. számú rendeletnek. (19.) A társaság 1946. augusztus hó 10-én tartotta másodízben újjáalakuló közgyűlését, amelyen elfogadta a 291 684/46. B. M. rendeletben közölt alapszabály-mintát. A társaság őszesen 15 rendes tagból állt. A tagok között volt cipész-segéd, gazdász, kőműves-mester, mérnök, főorvos, bíró, fényképész. Az újjáalakulást kimondó közgyűlés egy évi időtartamra választotta meg a vezetőséget. (20.) Az Esztergomi Sportvadász Társaság mellett működött még a Szakszervezeti Tanács Esztergom megyei Vadásztársasága. E vadásztársasághoz a Szakszervezeti Tanács tagjai és a rendőrség állományában dolgozók tartoztak. Nyolc főnyi vezetőségében heten az MKP tagjai voltak, egy fő pedig az SZDP-t képviselte. (21.) Az ország és ezen belül a város gazdasági helyzete 1946 nyarán igen súlyos volt. Esztergom egyetlen számottevő gyárában, a Petz-gyárban a termelés a szűkös nyers- és fűtőanyag ellátás miatt akadozott. A pénz rohamos inflálódása, a feketézés, az árurejtegetés miatt komoly hiány mutatkozott a legalapvetőbb élelmiszerekben és ruházati cikkekben. A lakosság zúgolódott; a politikai pártok és csoportok elkülönülése a koalíció ellenére erősödött. Ilyen körülmények között — a Baloldali Blokk pártjainak támogatásával — hozta nyilvánosságra az MKP stabilizációs tervét, mely a dolgozó tömegek helyeslésével találkozott. A terv legfőbb célja az volt, hogy biztosítsa a magyar demokrácia gazdasági megszilárdítását, valamint a köztársaság védelméről szóló törvény maradékta824;