Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

munkát, normalizálni kell a mindennapi életet, beleértve a sporttevékenység megindítását is. Esztergomban a demokratikus pártok közül elsőként a kommunista párt helyi szervezete alakult meg. Mivel Esztergom későn szabadult fel, a felszabadulás után megalakult MKP helyi szervezete a párt addigi tapasztalatait is felhasználhatta. Az MKP-nak kidolgozott, átfogó programja volt az ország demokratikus átalakítására, melyben szerepelt a sport demokratikus reformja is. (2.) Az MKP helyi szervezetének megalakulása után néhány nappal megalakult az EMTE és a MADISZ TE is. A párt a sportot az ifjúság nevelése és a népegészségügy fejlesztése szempontjából társadalmilag fontos tényezőként kezelte. Nagy figyelmet fordított a megszervezésére. Tudta, hogy az egyesületi összetartozást és az együttműködést továbbra is a sportélet alaptörvényének kell tekinteni, bármennyire is eltorzutan érvényesült az előző korszakokban. Az egyesület mindig meghatározó tényezője a sportember fejlődésének. Nagymértékben befolyásolhatja a dolgozók, a sportolók erkölcsi arculatát. Elősegítheti az egyesületi tagok új emberi kapcsolatainak, a demokratikus társadalom által támasztott követelményeknek és magatartás-formáknak a kialakítását is. E területen is igazolódik Marx tanítása, hogy az egyén csak a közösségben és a közösség által kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy sokoldalú emberré váljék. A demokratikus egyesületi gondolkodás, a tagok elképzeléseinek figyelembevétele, az önmaguk és a társadalom érdekében végzett tevékenység egyszerre szolgálta a sportolói fejlődést és a személyiség általános érzelmi, erkölcsi gazdagodását. A párt és ifjúsági szervezete, a MADISZ tehát arra törekedett, hogy a sport a városban minél szélesebb körben váljon társadalmi igénnyé. Világossá vált, hogy a sportban is csak úgy lehetséges az előrelépés, ha a város vezetése, a párt és a szakszervezet minden támogatást megad a sportegyesületek munkájához. Ebben az időben a sportlétesítmények helyreállítása, sporteszközök beszerzése, a tagtoborzás adta a legtöbb tennivalót, továbbá az, hogy minél több versenyalkalmat kellett teremteni. A sportegyesületek alakítására és működésére, valamint a meglévő sportegyesületek alapszabályainak demokratikus szellemű átalakítására a VKM és a belügyminiszter is rendeletet adott ki. (3.) A rendeletek értelmében minden sportegyesület köteles volt alapszabályait átalakítani, vagy újakat készíteni és ezeket az egyesület székhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselője — Esztergomban a polgármester, majd alispán — útján a VMK-hez felterjeszteni. A felterjesztés határideje; 1945. december hó 31. volt. Újonnan alakult egyesületek esetében az alakuló közgyűlés napjától számított 60 nap. A rendelet egyértelműen rögzítette a sportegyesületek célját, az elérésükre szolgáló eszközöket: ,,a) Az egyesület tagjai számára testedzési lehetőség biztosítása és tagjainak sportkiképzése. b) Sportversenyek rendezése és a tagok ilyen versenyeken való szerepeltetése. c) Sporttelepek, sportépítmények, egyesületi helyiségek létesítése és fenntartása. d) Demokratikus szellemű egyesületi élet kifejlesztése és tagjainak sportszerűségre való nevelése." (4.) 321;