Esztergom Évlapjai 1988

Kaposi Endre: Fotográfusok Esztergomban a XIX. században

abból is. hogy az „Esztergom és Vidéke" című lap munkatársává szegő­dik és „Sujtás" címmel állandó rovatot vezet, melyben Rovó Bán név alatt a város életének visszásságai!; szatirikus glosszákban kommentálja. E ténykedésével, továbbá azzal, hogy fényképfelvételein nem volt hajlan­dó előnyösebbé retusálni a városi és megyei méltóságokat, magára is von­ja bizonyos körök haragját. A rosszindulatú piszkálódásokra „Mea Culpa" cím alatt terjedelmes cikkben válaszol, amit a lap 1S81. január 6-i száma előre jelez eképpen: „Beszédes Sándor irodalmi jelentését jövő számunk­ban közöljük." A „Mea Culpa" is Rovó Bán aláírással jelent meg, s Be­szédes felteszi benne a kérdést: „Mi az én bűnöm?" — de nyomban vá­laszol is önmagának: „Az, hogy nem sietek megvakulni, amikor közéle­tünk fényes alakjaira tekintek. Az, hogy nem rohanok hanyattesni, mikor városunk és megyénk legelső méltóságaival állok szemben. . . Jövedelme­zőbb szolgának lenni nagy uraknál, mint önálló gazdának csekély birto­kon. De tisztességesebb a szegény ember felemelt feje, mint a modern rabszolgák elegáns libériája. . ." írja Beszédes Sándor az „Esztergom és Vidéke" 1881. január 9-i számában. Ez időtájt gyakran tűnik fel az a hirdetés, melyben „Brodszky M. fényképész Ajánlja a n. é. közönség becses figyelmébe" működését, vala­mint „folyton kapható arcképeit, úgymint Herczeg prímás, Basilika, Blaháné, stb. . ." Az október 29-i szám híre viszont azt közli, hogy „Beszédes Sándor hírneves fényképírónk a közlekedésügyi minisztertől nagyobbszerű kő­nyomati munkálatokat kapott, melynek végzése eredetileg Bécsnek volt szánva. Valóban örvendünk, hogy a kormány kötelességszerűleg nem a külföldnek, hanem Beszédes Sándor rezonírozott műintézetére bízta mun­káját". November 18-án ismét Brodszkyról szól a hír: „Brodszky Mór jeles fiatal fényképészünk buzgóságáról tesz tanúságot az az újabb kira­kat, amelyet tegnap tettek ki a Frey-ház mellett. Képei valóban nem hagynak fönn kívánnivalót s mi csak örvendhetünk, hogy városunk szé­peit s nevezetességeit oly híven megörökítő fényképészünk van.. ." 1881. március 24-én ismét róla olvashatunk: „Fényes kirakat látható a belváros és a Szenttamás határát képező kis hídnál Brodszky Mór ügyes és tö­rekvő fényképésztől. A valódi fővárosias kirakat tanúsága Brodszky úr iparkodásának, de egyszersmind közönségünk pártolásának is. Mit még inkább ki akar érdemelni új üzlettársa közreműködése által, ki Kozmata udvari fényképésznél volt 14 évig első vezető." Hogy az új cégtársban névszerint kit tisztelhetünk, az itt nem derül ki, de feltehetően azt a Möller Lajost, aki Brodszky Győrbe települése után átvette az üzletet. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy első hirdetésében nemcsak saját fekete-fehér és színes arc- és tájképeit ajánl­ja a t. közönség figyelmébe, hanem azt is közli, hogy az elődjénél készült arecképekre is mindenkor elfogad utánrendeléseket. Működéséről a lap 1881. augusztus 14-i számában már olvashatunk egy hírt: „Új Fényképé­szünk Möller Ferenc(!) kivitelű tájképeket már előnyösen ismeri közön­ségünk. Eddig városunk és vidékünk kiemelkedőbb pontjairól nem voltak sikerültebb felvételek. Möller most azon iparkodik, hogy vagy huszonöt felvételt eszközöljön városunk és vidékünk szebb pontjairól s a képeket 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom