Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

8. Szerdahelyi Pál özvegyének bélai uradalma Béla és Gyiva falukkal, valamint Arad pusztával. 9. Karva, Sárkány és Uny falvak, valamint Bikol puszta több nemes család birtoka, Kisbény falu pedig a kisbényi prépostságé. A címer A megye címere — és egyben pecsétje is — Szent Adalbertet, a főegyházmegye védőszentjét ábrázolja. Kétfelé feszített és felül koronával díszített mennyezet alatt ül a szent, püspöki díszben, jobb kezében három lándzsát, baljában pedig pásztorbotot tart. A főispán 1318 óta a mindenkori esztergomi érsek a megye örökös főispánja. Mi azonban úgy hisszük, hogy az érsekek már korábban is viselték ezt a tisztséget. IV. István királynak egyik 1273. évi oklevele ugyanis már a király kancellárjának és Esztergom megye főispánjának mondja II. Miklós érseket. — Az érsekek a főispáni teendők ellátására helyettest szoktak venni maguk mellé, részint a dísz kedvéért, részint pedig azért, mert fontos teendői gyakran elszólítják az érseket székhelyéről. Jelenleg divékújfalusi Rudnay Sándor a hercegprímás, a megye kormányzásában pedig helyettese gróf Nádasdy Ferenc, Fogaras földjének örökös ura, Komárom megye örökös főispánja, a királyi helytartótanács tagja, aki legutóbb nyerte el ezt a tisztséget. KÜLÖNÖS RÉSZ Esztergom vármegye két kerületre, azaz járásra oszlik. Az egyik az innenső, másként esztergomi járás, a másik a túlsó, másként párkányi járás. A megye székhelye: Esztergom szabad királyi város, háromszáz lépésnyi távolságra van a hasonló nevű vártól. Komáromtól és Budától egyaránt hat mérföldnyire van, középső helyet foglalva el a Duna budai oldalán, bár Buda felé a hegyek miatt nehezebb az út. Nevét az Ister és a Garam összefolyásától: — „Istrogranum" — kapta. Magyarul — az Ister és Garam nevek összeolvasztásával — Esztergam-nak mondják. Bél Mátyás szerint az Ister ,,szögletétől" származik a név. Idáig ugyanis kelet felé tart a folyó, de a vár alatt délre fordulva szögletet alkot, amelynek tulajdonképpen Istrogonion volna a neve, de az I kezdőbetűt elhagyták, és így keletkezett a Strigonium név. Kolár Ferenc Ádám szerint az Esztergom név — mint Magyarország sok más helységének a neve is — szláv eredetű. Szláv nyelven ugyanis Ostrihon vagy Ostrigom, vagy Ostrigon-nak mondják, felcserélve a két szomszédos hangot, a g-t és a h-t. Ha a tájék középpontját, a várhegyet , hegyfoknak tekintjük, találó is ez az elnevezés. Mi úgy véljük, hogy a magyar Esztergom név, miként a Strigonium név is, a kez111