Esztergom Évlapjai 1988
Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)
az adópénztárba 41437 forint 54 2/8 krajcárt, a házi pénztárba 31346 forint 48 4/8 krajcárt vagyis a két pénztárba együtt 72784 forint 42 6/8 krajcárt kell beszolgáltatni. A királyi városra nyolc nádori porta van kivetve, tehát a 43 testvérváros közül 23 tehetősebb, kettő egyenlő, 17 pedig gyengébb a teherviselésben. A folyó évben az adópénztárba 6268 forint és 30 8/20 krajcárt, a házipénztárba 3510 forint és 31 9/20 krajcárt, azaz a két pénztárba együttvéve 9779 forint 11 17/20 krajcárt fizetnek a polgárok. Jelentősebb kiadásaikat a királyi haszonvételekből és más forrásokból fedezik. A hivatalok A megyék igazgatása egyforma az egész országban, ezért mellőzzük ennek ismertetését és csak röviden említjük meg a hivatalokat. Ezek a következők: rendszerinti és helyettes alispán, — rendszerinti és két aljegyző, — fő - és al-adószedő. két rendszerinti és két al-szolgabíró, — rendszerinti és al-ügyész, — számvevő, — négy esküdt, mindegyik rendszeres fizetéssel. Van továbbá iktató, rendszerinti orvos, rendszerinti mérnök, két kerületi és egy központi seborvos, két szülésznő, valamint a várnagy, aki egyszersmind börtönőr is. Végül van három lovas és 13 gyalogos hajdú. Az uradalmak A megye több uradalomra oszlik, közülök háromnak, úgymint az érseki, a káptalani és a bátorkeszi uradalomnak pallósjoga is van. Az uradalmak a következők: 1. Az esztergomi érsekség uradalma a várral és az érseki vízi várossal, Szentgyörgymező és Párkány mezővárosokkal és 14 faluval: Bajót, Bart, Búcs, Farnad, Kéménd, Kéty, Kural, Mocs, Muzsla, Nagyölved, Nyergesújfalu, Süttő, Magyar- és Német-Szölgyén, végül négy puszta: Péliföld, Vadács, Pusztamarót és Csenke. 2. Az esztergomi főkáptalan uradalma Szenttamás mezővárossal és tíz faluval: Csév, Dág, Dorog, Dömös, Ebed, Epöl, Kesztölc, Kőhídgyarmat, Libád, Nána. 3. Az esztergomi szeminárium uradalma Tokod, Tát és Kicsind falvakkal. 4. A vallásalap csolnoki uradalma Csolnok, Kirva, Leányvár és Mogyorós falvakkal. 5. A tanulmányi alap maróti uradalma Marót és Szentlélek falvakkal, 6. Pálffy herceg bátorkeszi uradalma Bátorkeszi mezővárossal, valamint kisújfalu, Köbölkút és Nagybény falvakkal. 7. Sándor gróf bajnai uradalma Bajna, Nagysáp és Sárisáp falvakkal. 110