Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

PÁLMAI LÁSZLÓ A LABOR MŰSZERIPARI MŰVEK 1. ESZTERGOMBAN REPCILÖGYAP SZÜLETIK 1938 május 13-án Esztergom város polgármestere mint az I. fokú hatóság képviselője kiadja a gyárszerű termelésre az iparengedélyt az AERO-EVER Kft. részére, és ezzel jogilag is megalakul a Labor Mű­szeripari Művek elődje. A Kft. részére kiadott engedély - repülőgép építésre, forgalombahozatalra és javításra, - repülőgép alkatrészek készítésére, forgalombahozatalára és javítására, - asztalos- és lakatosmunkák gyárszerű végzésére terjedt ki. A Kft. részvényesei: RUBIK ERNŐ mb. műegyetemi tanársegéd; SZILAS TIBOR mérnök, vitorlázógép-oktató, MITTER LAJOS asztalosmester; TARDOS BÉLA fizikatanár, vitorlázógép-oktató; SEVERLAY ZOLTÁN műszaki kereskedő; BENEDEK KÁROLY üzletvezető. A gyártáshoz szükséges műhelyeket a volt szappangyár, illetve kék­festő üzem öreg épületeinek átalakításával nyerték. A részvényesek és a dolgozók szerszámaikat, műszaki tudásukat összeadták, kölcsönt vet­tek fel a legszükségesebb gépek megvásárlására. Az üzemszerű gyár­tás bevezetésével nagy nehézségeik voltak, mivel egyrészt a tőkések­től függetleníteni akarták magukat, másrészt ekkor már a német repü­lőgépipar hatása Magyarországon rendkívül erős konkurrenciát jelen­tett. A repülés hatása alól Esztergom fiataljai sem vonták ki magukat, sót a vitorlázó repülés megjelenésével egyre szélesebb körben kezdett ez az új sport hódítani. Esztergom környezete kitűnő lehetőségeket kínált e sportág kibontakozásához, és már 1934-ben egy kislétszámú, de lel­kes műszaki gárda a vitorlázó repülőgép rajongókból megalakította az Esztergomi Sportrepülő Egyesületet MEVERO néven. A sportrepülést kedvelő fiatalok MITTER LAJOS asztalosmester közre­működésevei az egyesületen belül vitorlázógép javítással kezdtek fog­lalkozni, hogy e nemes szenvedélynek és sportnak megfelelő feltétele­ket teremtsenek. A létszámuk mindössze 20 fő volt. Kezdetben Szent­györgymezőn dolgoztak, s csak később - 1936-ban - költöztek be a mai ebédlő helyén állt „szappangyárba", mivel ez üresen állt, és jól 288

Next

/
Oldalképek
Tartalom