Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

megfelelt a terjeszkedő MEVERO céljainak. 1936-ban már rendelkeztek néhány primitív famegmunkáló géppel is, ám a jellemző a kézi megmunkálás volt. Az egyesület tagjai célul tűzték ki, hogy munkájukkal és ügyszeretetükkel, nem kismértékben szakértelmükkel hozzájárulnak a magyar vitorlázógép-gyártás megteremtéséhez, mégpedig itt Esztergomban. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján hozzákezdtek az első, saját építésű vitorlázógép építéséhez német dokumentáció alapján (mivel addig kizárólag faépítésű iskola vitorlázó repülőgépek javításával foglalkoztak). A terv nagyszerűnek látszott, hiszen ebben az időben a sportrepülés rendkívül népszerű volt már, gyorsan is terjedt a fiatalok körében. Az országban már szép számmal működő Sportrepülő Egyesületek pedig szívesen vásároltak kész gépet. A MEVERO Esztergomi Sportrepülő Egyesület azon törekvése azonban, hogy ne csak oktassa a repülést, hanem sportrepülőgépeket is előállítson, anyagi nehézségek, megfelelő mecénás hiánya miatt megbukott. Ehhez az is hozzájárult, hogy mint egyesület nem rendelkezett azokkal a feltételekkel és szervezettséggel, amelyek az országosan is mindjobban fejlődő sportrepülés igényeit kielégíthették volna. Az egyesület kénytelen volt megválni az üzemtől. Eladta egy társaságnak 1937-ben, amely ezután AERO-EVER Kft. néven működött tovább. A meglévő vitorlázó repülőgépek javítását végezték 10-15 fő alkalmazásával. A súlyos nehézségek dacára megjelentek a saját konstrukciójú gépek, amelyek lassan európai viszonylatban is komoly elismerést vívtak ki a tervezőknek és gyártóknak. A főbb gyártmányok a Szittya, Tücsök, Kánya, Vöcsök, Pilis, Cimbora, Kevély, Móka, Futár, Koma stb. nevű vitorlázó repülőgépek, majd megjelent az első saját tervezésű motoros repülőgép is, a Pinty. A Kft. az említett kezdeti nehézségek után az I. fokú iparhatóságtól engedélyt kapott az iparszerű gyártás cikkféleségeinek bővítésére, amire az üzem stabilitásának növelése céljából igencsak nagy szüksége volt. Az időpont: 1939. június 5. Ebben az időben már fellendülőben volt a Kft. ipari tevékenysége, a dolgozók létszáma nőtt, az engedély alapján bővült a termékféleség, szükség volt a termelőterület bővítésére is. Megkezdődött az üzem terjeszkedése 1939/40-ben az I. telep irányában, ahol annak idején egy kelmefestő állt (ma a kísérleti üzem területe). Nem sokkal később pedig a Lóránt-féle fatelepet csatolták a Kft-hez (a mai festőműhely és kazánház területe). Ekkor kezdik meg a dunai és tengeri mentőcsónakok javítását és építését a Győrött székelő Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara tiltakozása ellenére. A II. világháború kirobbanásának időszaka a további fejlődésnek, illetve fellendülésnek kedvezett, ugyanakkor meg is határozta a Kft. közeli jövőjét és tevékenységi körét. Egyre-másra készültek eközben a vitorlázógépek. Nemcsak jó repülési tulajdonságaik miatt keltek el, hanem azért is, mert a sportrepülő egyesületek szívesen vásároltak 18 Esztergom ipartörténete 289