Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - II. fejezet: A felszabadult esztergom első évtizede (1945-1956) - Jegyzetek

JEGYZETEK 1 KSH 1949. évi népszámlálás 5. kötet 68-69. lap alapján. 2 A 11009/1948. sz. polgármesteri Iratból. ? A 8083/1945. sz. polgármesteri Irat alapján. 4 Az 5729/1945. sz. polgármesteri iratból. t Az 5876/1945. íz. polgármesteri Iratból. t> Idézi DR, CSIFFARY NÁNDOR az „Esztergom 1945-1975" e. kiadványban, a 16. lapon. V Esztergomban 1945-ben a Kisgazdapárt, 1947-ben pedig a Keresztény Női Tóbor (Schlachta M. pártja) voltok o reakció „ügyeletesei", s mind a két választást fölényesen megnyerték. 1945-ben a szavazatok 59,8, 1947-ben 61,3%-á» kapták meg. - A reakció pártjai mögött az MKP 1945-ben elnyerte a szovazotok 12%-át és a „3. helyen végzett". 1947-ben a párt mór a második lett 14,2%-kal, 1 622 kapott szavazattal. Figyelmet keltő, hogy mindkét választáson 2-3-szor többen szavaztak a pártra, mint amennyi az MKP tagjainak létszáma volt. 8 A magyar alsó- és középfokú iskolák jelentős része a katolikus egyház kezében volt. Esztergomban a 13 elemi iskolából 6, mind a két polgári iskola, a 4 gimnáziumból 3 és mind a két tanítóképző (fiú- és leány) az egyházé. Ván a váiosnak egy felsőoktatási intézménye Is, ez a papnevelő intézet. 8 1946. február 1-én, a köztársaság kikiáltásának napján, a városi vezetők kérése ellenére némák maradtak az esztergomi harangok; az egyházi iskolákban ugyanezen a napon, a kultuszminiszter rendelete ellenére, folyt a tanítás. - A legnagyobb esztergomi párt, o Kisgazdapárt - amely a köztársaság első elnökét adto Tlldy Zoltán személyében - testületileg távol maradt az ünnepi felvonulásról. - Az Iskolák államosításával kapcsolatos gyűlésekrfll, ha a szónokok az egyházat bírálták, a nők tüntetőleg kivonultak. - A fiútanítóképző diákjainak egy csoportja - tanárok felbujtásóra - sértő szavakkal illette az utcán vonuló fiatal néphadsereg katonáit. 1948. március 15-én a kanonoki épületben királyi koronás zászlókat lengetett a szél. de 1948. november 7-én, a NOSZF 31. évfordulóján, a városbon egyetlen vörös zászlót sem lehetett látni, nemzeti színűt Is alig. 10 BEREND-RANKI: id. mű alapján; a »zószerinti idézet a 231. lapon található. 11 Képviselőtestületi jegyzőkönyv 165/1946. sz. U Uo. 1? Közzétette DR. BADI ISTVÁN megbízott polgármester. — Lalszky nyomda, Esztergom, 34. I. 14 Közvetlenül a felszabadulás után a városi vezetés képviseletében (?) egy esztergomi tanár ,,2C gépelt oldalas ajánlatot" juttatott el az egyik nyugati nagyhatalom politikai missziójához, amelyben támogatást és területet ajánl fel (Esztergom-táborban) az ide települő tőkéseknek. (Szabad Esztergom, 1946. augusztus 11 sz.). Ebből terjedhetett el az a hírlapi kacsa és mendemonda, hogy a Ford gyár autóüzemet épít Esztergomban. — Feltehetően a városi vezetés által kifejtett propaganda eredménye volt viszont, hogy o Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1946-ban 320 holdas területet kért gyártelepítés céljaira, amelyet a képviselő-testület örömmel és készségesen megszavazott. A polgármester el is készíítotte a szerződés-tervezetet, amely szerint a város 99 esztendőre Ingyenes bérletbe adja a területet. A bérlő évenként — ,,az úri jog elismérése címén" 1 db 100 koronás aranyat(l), vagy annak mindenkori értékét fizetné a városnak. (158/1946. sz. képviselő-testületi jkv.) 1» Az idézetek a várospolitikai programban találhatók (lásd feljebb, o 13. pontot). " A Szovjetuniónak fizetendő jóvátétel keretében ui. kb. 5000 db szerszámgépet kellett volna leszerelni és átadni. A magyar kormány azt javasolta, hogy Inkább 3450 új szerszámgépet szállít. Ez számos területen, de elsősorban a gépgyártásban kényszerű ösztönzést adott az erők koncentrálására, a termelőmunka azonnali megindítására, sőt nem egyszer úgyszólván termelési bravúrokra Is késztetett." (BEREND T. IVAN: A szocialista gazdaság története... 1945-1968. c. mű 12-13. I. alapján - Kossuth Könyvkiadó, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1976. - 305. I.) - A Petz gyár a Salgótarján Schappin (SHM 550) típusú haróntgyalugépek gyártására kapott megbízást. A Jóvátételi Hivatal Ipari Osztálya 1946. június 14-én kelt levele szerint évi 150 db-ot kellett elkészítenlök ebből a típusból, amely két évig csaknem teljesen lekötötte a gyár kapacitását. 17 Szabad Esztergom 1946. április 28-i és június 12-1 szómából. 18 A 12045/1945. sz. polgármesteri irat alapján. 1» A megyei és városi adatokat a korabeli sajtóból, valamint a 6447/1949. sz. polgármesteri Iratból vettem. 20 Az adatokat, tényeket a korabeli sajtóból, a polgármesteri Iratokból és a képviselő-testületi jegyzőkönyvekből gyűjtöttem. 2! KSH 1960. évi népszámlálás, 3. a. Komárom megye személyi és családi adatai 28. I. alapján. 22 Az idézet-részlet az első 5 éves tervtörvény 24. § 4. pontjóból való. 3? BEREND T. IVAN: Gazdasági útkeresés 1956-1965 (A szocialista gazdaság maayarországl mo delijének törtenetéhez) c. mú 13-14. I. - Magvető Könyvkiadó, Bp., 1983. 461. I. 24 A felszabadult Komárom megye 25 éve c. kiadvány adatai alapján. - KSH Fejér meqyel iaazgatisága, Székesfehérvár, 1970. 25 LETTRICH E. Id. műve 78. • 26 Az első 5 éves tervtörvény 24. § 4. pontja, illetve a felemelt tervről szóló törvény 21. paragrafus 4. pontja. V 82