Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

pítmény-szereldét. A gyártást ütemekre bontották, és szalagszerű gyár­tással 1.600m 2 területen bevezették a karosszéria-gyártást. Hihetetlen nehéz kezdet után - amit a gyártmányok dokumentációi­nak feldolgozása, a technológiai feltételek biztosítása, a gyártás elő­készítése jelentett — elérték azt, hogy a megrendelt karosszéria-meny­nyiséget csaknem teljes mennyiségben legyártották. Ez azt jelentette, hogy a folyamat megindulása után havonta 50-60 db különleges gép­kocsi hagyta el készen a szereidét. A LMIM vezérkara a 70-es évek elején ismét új terveken dolgozott. Elképzeléseit széles körben és minden fórumon ismertette, és amikor a dolgozók megértették a vállalkozás jelentőségét, vállalták az előre jelzett néhány év nehézségeit. A vállalat megkezdte egy új gyár alap­jainak lerakását, mert így lehetett csak megoldani a Labor MIM nö­vekvő feladatait, vagyis azt, hogy mintegy két lábon állva bizotsitsa a műszerprofil irányába mutató kötelezettségeit, és lehetőséget teremt­sen a különleges célú járművek gyártásának is. Ezzel a döntéssel tulajdonképpen a Labor Műszeripari Művek életé­ben ismét új szakasz kezdődött el. A ,,C" telep - ma 3. sz. gyár - be­ruházásának saját erőből történő megindításával a vállalat jövője is új alapokra helyeződött. A tervekben 2 évet írtak elő az új gyár meg­épülésére, de a beruházás különféle nehézségek miatt terv szerint nem valósulhatott meg. Ennek ellenére 1971-ben - a most már 3. sz. gyár nevet viselő telep - beruházása olyan szakaszba érkezett, hogy a vállalatvezetés döntése alapján a „gyár" a II. félévben dolgozni kezdett. 32 fő indult el honfoglaló útjára, nem csekély ellenkezéssel és főleg elkeseredéssel, mivel a gyár és környéke feldúlt, sáros vagy poros volt, közlekedése pedig keserves. A kényszer mégis a munka megkezdését diktálta, tehát lassan megindult az egyik üzemcsarnok­ban a gépkocsi felépítmények szerelése, miközben másutt még folyt az építkezés. A munka megindulását a gyári vezérkar kinevezése termé­szetesen megelőzte olyannyira, hogy az igazgatót már 1970-ben kine­vezték. A 3. sz. gyárat alkatrészekkel, szerelvényekkel ekkor még az 1. sz. gyár látta el, így hát azonnal szoros termelési kapcsolat alakult ki köztük nem csekély problémával, ami azután még sok évig megmaradt. Az új gyár megindítása és léte, valamint az új profil meghonosodása azonban nemcsak új lehetőségeket teremtett, hanem a vállalat gond­jait is megnövelte. Elsősorban ki kellett alakítani a gépkocsi-felépít­ményt fejlesztő konstruktőri gárdát, hiszen a karosszériák továbbfej­lesztése, sőt új konstrukciók kialakítása (fülke) máris napirendre ke­rült. így aztán végül is kialakult a járműfejlesztés, mely a műszerfej­lesztési I. főosztálytól függetlenül a 3. sz. gyár területén kezdett dol­gozni. Az 1. sz. gyár 1971-ben még a teljes gépkocsi alkatrészgyártást elvé­gezte, sőt a legbonyolultabb típusból (akku-töltő gépkocsi) és más típusokból 50-50 db-ot le is gyártott. Eközben esztergomi területen több új műszer „O" sorozata kezdődött meg (sikérmosó, állványos 302

Next

/
Oldalképek
Tartalom