Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

kész gépeket. A RUBIK Ernő tervezte esztergomi gyártású vitorlázó repülőgépek népszerűsége nőtt, az üzem pedig egyre jobban terjeszkedett. És bár fő tevékenységét az új sportrepülőgépek gyártása és javítása jelentette 1940-ig, a háború első éveiben e mellett sportfelszerelések gyártását is megkezdték. A legkülönfélébb sporteszközök készültek itt Esztergomban, így pl. gerely, diszkosz, síléc, kajak, kenu, halászladik stb., mígnem 1944-ben az üzemet haditermelésre állították át. A haditermelésben tovább nőtt az üzem jelentősége és szerepe. Ezt a fejlődést a létszám alakulása is jelezte: 1942-ben a teljes gyári létszám 250 fő volt, 1944 végén pedig már elérte az 500 főt. A gyorsütemű létszámnövekedés természetesen a háborús termeléssel magyarázható, ugyanis különféle aknák és robbanótestek előállítása indult meg nagy tömegben, ugyanakkor különböző motoros repülőgépekhez nagy mennyiségben gyártottak alkatrészeket. A háborús időszak jelentős beruházást is megindított, így 1943-ban megépítik a repülőteret, amelyet aztán lll-as telep néven a gyárhoz csatoltak (a mai FMV 4. sz. gyár nagy szerelőcsarnoka). A háború egyébként a gyár felett úgy vonult el, hogy háborús károkat az épületekben jelentős mértékben nem okozott, de a szerszám- és gépi berendezéseit elszállították nyugatra. A háború befejeződésével a Kft. helyzete gyökeresen megváltozott. A haditermelés megszűnt, a megrendelések elapadtak, nem volt megfelelő munkaalkalom, a dolgozók nagy része az utcára került. A létszám 100 főre esett vissza. Megkezdődött a nagy újjáépítés, a károk helyreállítása. A gyár dolgozói is részt vettek a város és a gyár újjáépítésében, de ez a tevékenység az 1944. évi termelési értéknek csak mintegy 10 %-át jelentette, ami érthető is, hiszen a gyárat a háború végén kifosztották, jelentősebb eszközök nem álltak a dolgozók rendelkezésére. Az újjáépítési munkák ezért főleg faipari jellegűek voltak, a városi kórház és a középületek asztalos munkáinak elvégzését jelentették. Mégis lassan megindult a termelés, és kezdték ott folytatni, ahol azt 1940-ben abbahagyták. A vitorlázógépek javítása és a különféle sporteszközök gyártása 1947-ben ismét megindult. Egyre több igény merült fel a gyár termékei iránt, és megszületnek a háború utáni első új gépek, a Pilis, Vöcsök, Meise, Koma, Lepke, Kánya, Június 18 stb. - ám a repülőgépgyártás mellett új termék is megjelenik: a csirkekeltetőgép. Bizonytalannak látszott a gyár profilja, hiszen a repülőgépek mellett számtalan más apró cikk gyártása is folyt, de mindez nem látszott elég stabilnak ahhoz, hogy biztos jövőt képviselt, illetve jelentett volna. Mindezt az a tény is igazolja, hogy a gyár létszáma alig haladta meg a 200 főt, mert a dolgozók a gyár életét bizonytalannak látták. Igy következett el az 1948-as év, amely ennek a gyárnak az életében is sorsfordulót jelentett. Az AERO-EVER Kft-t államosították, és létrejött a SPORTÁRUTERMELÖ NEMZETI VÁLLALAT. Az időpont: 1948. december 22. 290