Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

HARMADIK RÉSZ - Baják István — dr. Csiffáry Nándor: Esztergom szocialista iparosításáért kiváló munkát végzett személyiségek életrajza (Balázs Tibor, Boga Gyula, Csetényi József, Dobos László, Győrfi Zoltán, Hazai Jenő, Karakas Lajos, Kerekes Pál, Kovács László, Lehner Károly, Nóvák István, Rubik Ernő, Szilágyi János)

tatták. 1941-ben az ötös tanács 2 év és 2 hónapi fegyházra ítélte, amelyet a gyűjtőfogházban és a szegedi Csillag börtönben töltött le. Ezután az illegális kommunista párt, a Béke párt tagjaként a hadsereg soraiban szervezte az ellenállást. 1944. május elején újra letartóztatták. A defenzív osztályon öt hónapig vallatták. Mindvégig láncban, jobb kéz a bal lábnál. 1944 őszén a vezérkari főnök különbírósága tíz évi fegyházra ítélte. A Margit körúti katonai börtönből Németországba akarták deportálni oz elítélteket. Pártutasításra tizenketten - közöttük Hazai Jenő is a vagont feltörve megszöktek. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára másnap közölte, hogy Hazai Jenő és két társa tagjai lettek a titkárságnak. 1944 végén Pesterzsébeten fegyveres akciócsoportot szervezett. A felszabadulás után a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség szervező titkáro lett. Ezt követően Debrecenben részt vett a földosztásban, majd a Debrecenben szervezett első pártiskolán tanult. Később az MKP Budapesti Területi Bizottságának osztályvezetője volt. Ezután a Központi Vezetőség Ifjúsági Titkárságának vezetésével bízták meg. 1949-től a Budapesti Pártbizottság tagja 1957-ig. 1956-ban a párt Központi Vezetőségébe kooptálták. 1949-53 között országgyűlési képviselő, 1954-57 között a Fővárosi Tanács tagja. 1949-54 között a Vasas Szakszervezet Központi Vezetőségének, 1955-től pedig a Dolgozó Ifjúsági Szövetség Központi Vezetőségének tagjává választották. Visszatérve Hazai Jenő esztergomi munkásságához, röviden szólni kell az előzményekről. Az Esztergomi Szerszámgépgyárban az ötvenes évek végén nagyszabású gyártmányfejlesztés indult meg. Korszerűsítették az arra érdemes régebbi típusokat, így a harántgyalugépeket és a marógépeket. Teljesen új típusokat fejlesztettek ki, mint a pantográf marógép, a szerszámmarógép, a középnagyságú marógépcsalád. Sajnos, a sikeres gyártmányfejlesztést nem követte a korszerűbb megmunkáló géppark beállítása, a termelési kapacitás bővítése, a szociális ellátás hiányai is szorongattak. A problémák belső feszültségeket okoztak. Hazai Jenő igazgatósága kezdetén a legfontosabb feladat a gyári szervezet stabilizálása volt. Korábban a gyár felső vezetésében gyakori volt a személycsere, sok posztot külső felvétellel töltöttek be. A vezetésben két alapelv valósult meg és bizonyult sikeresnek: egységes vezetés és a vezetői munkakörök saját nevelésű vezetőkkel való betöltése. A termelési helyzet szívós és kollektív munkával néhány év alatt normalizálódott. A hatvanas évek elején komoly, korábban jóváhagyott, folyóáron számítva 100 millió forintos rekonstrukciós beruházás kezdődött. Hazai Jenő igazgatósága első éveiben javultak a minőségi gyártás technológiai feltételei, és megoldódtak a szociális ellátás problémái. A gazdasági vezetés és a párt, valamint a társadalmi szervek között jó, gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Ebben szerepe volt annak, hogy az igazgató nemcsak gazdasági vezető, hanem tapasztalt kom266