Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - V. fejezet: Esztergom ipari város (1945-1982) - A város infrastruktúrájának fejlődése (1945-1982)

kocsiállomány növekedésétől. A városnak nincs saját szervize (a hetvenes évtized közepétől napirenden van egy szerviz építése). A javító kisiparosok számának növekedésével valamit enyhült a helyzet. Az egyetlen üzemanyag-töltő állomás is bővítésre, korszerűsítésre szorulna. Növekvő gondot jelent a kevés garázs (különösen az új lakótelepeken és a város régebbi, központi részein), valamint a parkolási lehetőségek hiánya - különösen az idegenforgalmi csúcs időszakában — elsősorban a régi és az új városközpontban. A vasúti forgalom egyre többet veszít a jelentőségéből, különösen a személyforgalomban. A vasúti pályatestek elavultsága következtében a személyvonatok lassan közlekednek; ma sem sokkal rövidebb egyik vonalon sem a menetidő, mint az 1910-es években volt. A személyvonatpark is felújításra szorulna, elsősorban az Esztergom-komáromi vonalon. A rendelkezésre álló olcsó dunai víziutat - megfelelő kikötő hiányában — csak a személyforgalmban (ott is főleg a turistaforgalomban) tudja hasznosítani a város. Az Esztergom és Párkány között a hatvanas években rendszeresített kompjárat az elég élénk kishatármenti forgalmat bonyolítja le. A város belső tömegközlekedését az 1960. évi kettővel szemben ma már hét autóbuszjárat látja el; útvonalaik hossza meghaladja a 42 kilométert. A járatok eljutnak a város távolabbi pontjaira is (Kertvárost két járat kapcsolja Esztergomhoz), és igazodnak a gyárak munkarendjéhez. Ezek a járatok évente 5-5,5 millió utast szállítanak a városon belül - általában közmegelégedésre. A város hírközlésének fejlődése elmaradt az élet (különösen a gazdasági élet) követelményei mögött. A postahivatal nagy erőfeszítések árán többé-kevésbé jól ellátja egyre növekvő feladatait. Nem mondhatjuk ezt el a távbeszélő kapacitásról. A régi, 800 előfizetőt kiszolgáló CB-központ mellett a hetvenes évek elején üzembe állított automataközpont csak további 200 előfizető számára biztosította a bekapcsolást. Az új lakótelepeken szinte teljesen megoldatlan ez a probléma. A posta új épülete - s benne a kb. 2000 készülék kapacitású crosbar-központ - csak a nyolcvanas évek második felére készül el. Az új központ is csak enyhíti, de nem oldja meg a hiányt. Minden esetre lehetővé teszi, hogy Esztergom is bekapcsolódjon a távhívásos rendszerbe. KÖZMŰELLÁTÁS Az első fejezetben láttuk, hogy Esztergomban a városfejlesztés és a vele kapcsolatos építkezések az 1880-as években kezdődtek el. A két világháború között tovább folytatódott ez a tevékenység. Míg 1920-ban csak 30, 1936-ban már 45 középület és objektum található a városban, köztük - az első világháború előtt létesültek mellett pl. 4 bérház, 3 elemi iskola, a rendőrség épülete stb. Kiépült a vá232