Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)
MÁSODIK RÉSZ - V. fejezet: Esztergom ipari város (1945-1982) - A város infrastruktúrájának fejlődése (1945-1982)
ros vizvetékhálózata (a kutakat még az első világháború előtt építették), megkezdődött a csatornahálózat építése is. Állami segítséggel kikotorták a Kis-Duna medrét, és árvízvédelmi körtöltést építettek. A város belső úthálózatából 17 km a makadám-, 12 km a keramit- és 6 km a terméskő borítású, 8 km még földút; a kövezett vagy aszfaltozott járdák hossza már mintegv 40 km. Az idegenforgalom céljait azonban - a magánkézben lévő szállodai és vendéglátó egységek mellett - csak néhány park és sétány szolgálta. A felszabadulás követő újjáépítésről a második fejezetben volt szó. Az akkori erőfeszítések eredményeként 1949-ben a város közművekkel való ellátottsága - a becslések szerint - jobb volt az országos átlagnál. Az ötvenes évek kommunális tevékenysége aztán (az akkori 5-7 millió forintos városi költségvetésből) elsősorban a Bányaés Energiaügyi, valamint az Építésügyi Minisztérium (központi erős) lakásépítkezéseihez kapcsolódott, így a meglévő út-, víz- és csatornahálózat fejlesztésére vajmi kevés jutott. A most már mintegy 50 km hosszúságú központi belterületi út- és utcahálózat elhanyagolt lett, tisztántartásuk sok gondot okozott. A vízvezetéki hálózat is elavult ekkorra (még ekkor mintegy 50 közkút is volt a város különböző pontjain), úgyhogy a napi cca 4000 m : ! vízszükségletet még úgy sem tudta ellátni, hogy 1953-ban bekapcsolták a török forrás termálvizét is. A magasabban fekvő városrészeken, pl. az Aranyhegyi (új) lakótelepen mindennapos volt a vízhiány. Létesült ugyan a városban két csáposkút, ezek azonban Dorog és a Dorogi Erőmű vízellátását szolgálták. Az utcáknak mindössze 29%-át átfogó csatornahálózat is amortizálódott. Említésre méltó viszont a Kisduna-parti védőgát 2600 méteres szakaszának feltöltése, magasítása. A kommunális ellátás gyakorlati feladataira 1949-ben létrehozott Ingatlankezlő Vállalat (1954-től Községgazdálkodási, napjainkban Városgazdálkodási Vállalat) képtelen volt megbirkózni feladatával. Különben hozzá tartozott a 170 városi tulajdonú házingatlan, az államosított 297 ház, a Dorogon lévő állami tulajdonú épületek és lakások karbantartása, valamint a városi köztisztasági és kertészeti üzem működtetése is. 34 A hatvanas évtizedtől jelentős út- és utcaépítési program kezdődött a városban. Fokozatosan átépültek a belvárosi utcák, megkezdődött a külső városrészek és az új lakótelepek úthálózatának javítása, ill. kiépítése. (Az új lakótelepek út- és utcarendszerének kiépítésére, környékük parkosítására - pénz és kapacitások hiányában - szinte mindenütt a birtokba vételük után évekkel került sor.) Mivel a pénz mindig kevés volt, a sorrendiséget (a kisebb volumenű építések esetében) az határozta meg, hogy az érdekelt lakosság hol adott több társadalmi munkát. Az úthálózat hossza ma már meghaladja a 100 kilométert, de az utaknak, gyalogjáróknak kb. fele még földút, vagy gyenge minőségű portalanított út. 233
