Esztergom Évlapjai 1983

Détshy Mihály: A hódoltság előtti Esztergom egy vallomás tükrében

DÉTSHY MIHÁLY: A HÓDOLTSÁG ELŐTTI ESZTERGOM EGY VALLOMÁS TÜKRÉBEN 1543 nyarán Magyarország több nagymúltú városával együtt Esztergomot is elfoglalta a török. Ezzel új világ köszöntött be, és a régi szinte teljes feledésbe merült. A város eleste előtti évekről kevés adat maradt ránk, hiszen a város levéltára is elkallódott. Szerencsés véletlen, hogy a korabeli történetírók által is emlegetett különös ügy kapcsán ránkmaradt egy esztergomi polgárfiú vallomása, amelyben sokszínű emlékeit tárja elénk szülővárosáról a hódoltság előtti időből. 1532 júliusában Perényi Péter, a két király közötti pártharcok korszakának egyik fontos szereplője a Bécs ellen vonuló Szulejmán szultán eszéki táborába sietett, hogy felajánlja szolgálatait és kiváltságokat eszközöli ön ki. A szultán azonban — ekkor másodízben — elfogatta, és csak 1533 farsangján adta ki János királynak, olyan feltétellel, hogy annak híve marad. Biztosítékul Perényinek idősebb fiát, a hétéves Ferencet tuszul át kellett adnia az őt Budára hozó Grittinek, aki a fiút Belgrádba kísérte, ahonnan Konstantinápolyba vitték.

1 1542 őszén, Buda visszafoglalásának sikertelen kísérlete idején, amelyet követően I. Ferdinánd parancsára Esztergomban letartóztatták Perényit, felbukkan egy fiatal férfi, aki azt állította, hogy ő Perényi Ferenc, és törökországi fogságából szökött haza. Egyideig Ferdinánd király őrizetben tartatta, utóbb azonban Perényi felesége pártfogásába vehette, és a családi birtokokon is élt.

2 Amikor Perényi Péter röviddel szabadulása után meghalt, kisebb fia, Gábor, — amint a kortárs történetíró, Forgách Ferenc is megírja — nem ismerte el bátyjának a jövevényt, bár anyja és dajkája annak vallották, mert nem akart az örökségen osztozni, és az ügy Ferdinánd bíróságait is megjárta.

3 Erről az ügyről maradt ránk az egri káptalannak I. Ferdinánd parancsára kiadott bizonyságlevele, amely a Zichy család levéltárában, Perényi-iratok között lappangott/

1 Az irat az egri káptalan két tagjának 1550. január 9-i jelentését tartalmazza, a Perényiek birtokán, Füzér várában, 1548. május 10-én Perényi Gábor kérésére tartott kihallgatásról. Ezen az előzőleg Perényi Ferencként fellépett, de ekkor magát már Poor Mihálynak nevező férfi tett vallomást. A két kanonok közel két évvel a kihallgatás után, bizonyára az eredeti jegyzőkönyv alapján, így kezdi beszámolóját: „Akkor a fentnevezett Poor Mihály előttük személyesen megjelenve önként és saját akaratából, nem bilincsben hanem szabadon megvallotta és előadta, miképpen a mindenható Isten őt úgy segélje, hogy ő nem a nevezett tekintetes és nagyságos néhai Perényi Péter fia, hanem Poor Farkas, Esztergom városa polgárának Börzsönyi Zsófiától származott vagyis született fia, aminek nagyobb bizonyságára és tanújeleként ezeket mondta" (1). Ezután további 33 pontba 410