Esztergom Évlapjai 1983

Détshy Mihály: A hódoltság előtti Esztergom egy vallomás tükrében

foglalva következik mindaz, amit a vallomást tevő szülővárosáról előadott.

3 Poor vallomásában sajátmagaról származásán kívül elmondta, hogy öt a törökök egy portya vagy „rablás" során többedmagával Esztergomból hurcolták el, és mintegy három évig raboskodott Törökországban (24) Elhurcolása időpontjára csupán azzal utal, hogy akkor készült el Esztergomban egy réz tarack, amellyel a foglyaikkal távozó törökök után lőttek is (29). Az ágyú öntésének idejét nem ismerjük. Előadta azonban, hogy jelen volt és látta, amikor Laskan-nak, azaz Thomas Lascanusnak, Esztergom korábbi várkapitányának, miután a kassaiaktól megfutamítva elesett, fegyvereit visszahozták Esztergomba (4). A források szerint a kapitány a Jánospárti kassai vitézekkel vívott somosi csatában 1539. június 22-én esettel.

0 így Poor legkorábban 1539 augusztusában kerül fogságba, és 1542-ben tért vissza Magyarországra. A vallomásból csak annyit tudunk meg, hogy a Perényi-birtokok közül Sárospatakon járt, és innen Galgócra szökött. Ez Perényi sógorának, Thurzó Elek királyi helytartónak volt a birtoka, akinek pártfogására számítva menekült talán ide. Azonban nem annak várában szállt meg, hanem egy kézművesnél, Domonkos övkészítőnél. Kapcsolatára a Perényiekkel utal az, hogy Füzérből — talán Perényiné parancsára — nyusztprémeket küldtek neki, amelyekkel egy skarlátszin köntösét béleltette. De éppen egy Esztergomból elszármazott vagy menekült szűcshöz fordult, és mivel félt, hogy felismeri, többnyire lefátyolozta arcát (26). E néhány személyes vonatkozású adattól eltekintve Poor esztergomi épületekről, lakosokról, eseményekről és szokásokról őrzött emlékeit beszéllek Tizennyolc esztergomi épületet nevez meg, közöttük tíz egyházit, templomot, kolostort, és legtöbbjükről egy-egy jellemző adatot, történetet is elmond. A székesegyházat háromszor említi. Tudta, hogy „az esztergomi várban alapított egyház Szt. Adalbert tiszteletére épült"(9). Tudta továbbá, hogy a templomban négy orgona volt, amiről semmilyen más forrásunk nem szó', és hogy a templomhoz egy kápolna kapcsolódott, amely ólommal volt fedve (31). Ez lehetett a Bakócz-kápolna, bár kupolájának külső ólomfedésére nincs adat, de lehetect az északi oldalon állott oldalkápolna is.

7 Bizonytalan az is, vajon a székesegyház belső lépcsőiről vagy az érseki palotától odavezető lépcsőkről mondja-e Poor: „Jól ismeri valamennyi felső és alsó lépcsőt, amin az érsek úr lejár a templomba" (30). Megemlíti egy történet kapcsán, amelyre még visszatérünk, a királyi város főterén állott Szt. Miklós plébánia templomot, illetve tornyát és a torony alatt induló lépcsőt, amelyen harangozni jártak fel.

8 A lépcső alól a vallomás szerint be lehetett látni a templomtérbe. Megemlíti a templom kincseit is (17). Szól az ugyancsak a királyi városban állott Szt. Péter templomról,

9 de erről csak annyit mond, hogy itt „egy nagytanultságú ember lakott, aki azonban nem prédikált". (16) Megemlíti a ferencesek kolostorát, mivel azzal szemközt állt az apácák rendháza, „cenobiuma", „akik hasonló öltözetet hordtak, mint a Szt. Ferencrendi szürke barátoké" (15). Esztergomban csak bencés apácák kolos411