Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

Alig múlott el az a vihar, melyet Móricz személye kavart, már jött is a következő. Féja Géza tartott felolvasást Ady Endre költészetéről; az est programjában szerepelt Reinitz Béla néhány dala is, melyet Ady versekre írt (így például a Párizs az én Bakonyom és a Lelkek a pányván). Ady munkásságának elemzése a helyi sajtót is vitára ingerelte. Kevéssel e vitát követően hagyta el a nyomdát a Párizsi Magyar Akadémia és a Balassa Bálint Társaság közös kiadásában a Bányai Kornél szerkesztette Forrás című antológia. Ebben Ajtay Miklós bevezetőjével — kilenc fiatal költő (Bányai Kornél, Boros Ferenc, Erdélyi József, Sárközy György, Féja Géza, Fodor József, Simon Andor, Szabó Lőrinc és Varga Zsigmond) művei láttak napvilágot. Bányai kvalitásérzékét bizonyítja, hogy többségük életműve modern irodalmunk értékei közé emelkedett. A Forrást folyóiratnak, több kevesebb rendszerességgel megjelenő antológiának szánták; sajnos, azonban ezt az elképzelést nem sikerült valóraváltaniuk. 1928 folyamán folytatódtak az irodalmi estek, megjelent a Társaság évkönyve, felolvasást tartott Babits Mihály; de már érzékelhető volt a kezdeti lendület csökkenése. Egy évvel később még hírt adott az „Esztergom" arról, hogy Bányai Kornél és Féja Géza részt vett Budapesten a Bartha Miklós Társaság vigadóbeli első irodalmi estjén. Decemberben azonban a szépirodalmi szakosztály élére új elnököt kellett választani: az elköltözött Bányai Kornél tisztségét Obermüller Ferenc vette át. Ez a néhány év, amikor a Balassa Társaság irodalmi szakosztálya mozgalmas tevékenységével igazi kortársi értékeket közvetített, — végülis csak villanásnyi fényt jelentett a város irodalmi életében, s a konzervatív beállítottság megváltoztatásához túl kevésnek bizonyult. A helyi közvéleményt, közízlést jól tükrözték a Forrás megjelenése kapcsán napvilágot látott gondolatok: „Még nem komoly irodalma a ma olvasóközönségének ... mi még az öreg Szabolcskára gondolunk, meg Reviczky Gyulára, de már Adyval is megbarátkoztunk, mint új kapavassal a falu népe. Részben ??vanakvón, részben bizakodva nézünk azonban az újabbakra." (79) Míg a helyi lap a városban élő versfaragóktól megszámlálhatatlan „művet" közölt, addig Bányai Kornéltól tizenegy verset és egy tanulmány vázlatot, Féja Gézától egy verset és egy Adyval kapcsolatos írást, Babits Mihálytól pedig mindössze egyetlen költeményt olvashattak az érdeklődők 1920 és 1930 között. Színházi élet A hivatásos vándortársulatok a korszak kialakult gyakorlata szerint általában évente keresték fel a városokat. Mivel Esztergom önálló, színházi célokat szolgáló épülettel nem rendelkezett, az előadások megtartására vagy valamelyik szálloda nagytermében, vagy valamelyik moziban került sor. A Tanácsköztársaság leverését követően elsőízben 1921 februárjában érkezett társulat Esztergomba, mégpedig a Heltai Hugó vezette egri „Kultúrszínház". Műsorán zömmel olyan operettek, bohózatok szerepeltek, 236