Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bodri Ferenc: Események, kapcsolatok Babits esztergomi életéből (1926—1941)

ekben, emellett Adyé, a modern szellemű tudományoké. Ugyanígy hosszú sora színpadi, képzőművészeti és zenei bemutatóknak, melyeknek többnyire feltétele a modern kísérletezés. E téren Szalai Imre kronológiája bőséggel eligazít; a tagok és pártoló, tiszteletbeli tagok létszámát illetően pedig a névmutató. A Társaság elnöke 1931-től Kárpáti Aurél, akit legendás hit sarkall és megbecsülés övez, hasonlóképpen Rubinvi Mózest, a Társaság másik oszlopát. Az „esztergomi jelenét" tehát akár tiszteletadásnak tekinthető, elsőképp Babits Mihály elolt, aki ekkor már egyértelműen a „kor klasszikusa". Egy „irodalmi matiné" terve már 1934 nyarán felmerült az őszi kénzőművészeti kiállítás körül, az első esztergomi híradások erről még 1934 szeptemberéből valók. „A Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság meghívta és felkérte ... a budapesti Vajda János Irodalmi Társaságot, hogy a folyó évi vándorgyűlését Esztergomban tartsa meg. Kárpáti Aurél író és műkritikus, a társaság elnöke, beható táranalást folytatott e tárgyban dr. Lepold Antal prel.-kanonokkal, a Balassa Társaság elnökével. A matiné részletes műsora most van előkészítés alatt, de előre jelezhetjük, hogy azon többek között Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Kárpáti Aurél, Vaszary János, Andersen Felicián (Sic!) fognak részt venni .. ." — írja az Esztergom 1934. szeptember 2-i, vasárnapi száma egy aláírás nélküli cikkben az első oldalon. A tárlat matinéjára tervezett irodalmi műsor ötletéből alakult tehát az önálló est közel egy esztendő után. A házigazda nem az Esztergomi Széchenyi Kaszinó, mint volt a tárlaté. Móricz Zsigmond — úgy tűnik — az 1927-es kudarc után ismételt esztergomi szereplésre nem vállalkozik. (A Rab oroszlánt írja 1935 tavaszán-nyarán Leányfalun. De eljön ide újra előadást tartani 1941. augusztus li-én.) A „vándorgyűlésről" az esztergomi lapok 1935. június 16-i, vasárnapi száma közöl először pontosabb adatokat, az Esztergom és Vidéke pár mondatban még Vajda Jánost is bemutatja — mintegy mottóként — beszámolója „fején", Lepold és Kárpáti megnyitóit ígérik, Babits, Kosztolányi, Török Sophie, Laczkó Géza, Pünkösti Andor szereplését; „ . . . a vándorgyűlés egységes tárgyköre: a líra, Belépőjegy 1 P. Esztergom és környéke érdeklődő közönségének az estén magas színvonalú irodalmi élvezetben lesz része" — jegyzi a Magyar Sión sokat sejtetőn. „ . . . Hajdan a magyar kultúra első állomása volt városunk — szólal meg a lokálpatriotizmus az Esztergom és Vidéke cikkírójában —, ezért jön a vendégtársaság az Árpádok városába, hogy itt kultúrtevékenységével a nagy múlt gondolatkörével újból kapcsolatot teremtsen." „Kellemes meglepetés" az irodalmi esemén- egy másik híradás szerint, a látogatás kitüntetés egyben, hiszen „kevés városnak jut osztályrészül, hogy a mai magyar irodalom Babits Mihályát, vagy Kosztolányi Dezsőjét otthonában ünnepelhesse . .." Szabó Lőrinc jelenlétével bővül a szereplők névsora az utolsó híradás során, e^-'ben folyamatosan emelkedő hangulatú hírlapi szóvirágzással is: „...A patinás nevekhez nem kell ismertetőt fűznünk, hisz az ő 90