Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bodri Ferenc: Események, kapcsolatok Babits esztergomi életéből (1926—1941)

jóbarátok és emlékek szép számban gyűltek előbb, Kárpáti és Einczinger „egymásratalálásának eufóriája" 1934 táján már nyilvánvaló. Terveik ez időben születtek, az esztergomi közös kóborlások idején. Einczinger Ferenc (1879—1950), a híres esztergomi pek dinasztia ..elfajzott" tagja, a város kulturális életének egyik „világi" oszlopa. Nyughatatlan szellem, a Balassa Társaságnak ekkor már alelnöke: előadások és tárlatrendezések hosszú sora, festőművészként külföldi és hazai bemutatkozások sikere áll a háta mögött. Nem kevés háború az esztergomi képzőművészeti érdektelenség és igénytelenség körül. így nemcsak két „permanens népművelő" szelleme találkozik ismét 1934 nyarán Esztergomban Babits és az említett színhelyek körül, de a két szép múltú Társaság szellemi irányítója is. Babits pedig a biztosíték, hogy a tervek nem merő álmodozások, hanem magukban hordozzák a megvalósulás reményteljes lehetőségeit. Ehhez, a közös esztergomi est ügyében Einczingernek — és talán Kárpátinak — minden bizonnyal meg kellett győznie á modernkedő hírű Vajda János Társaság „falakon belüli voltáról" a Balassa Társaság elnökét: dr. Lepold Antal prelátus kanonokot. A budapesti Társaság neve mögött Vajda János „szentszéki válópere" kísérthetett, zászlajára írtán Ady Endre neve; — a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság megalakulásának első ünnepi alkalmából (1926 december) pedig mégiscsak Császár Elemér tartott programpótló előadást. Bár bizonnyal múlóban az első rendbontók: Bányai Kornél és Féja Géza renitens kísérleteinek még az emléke is, Féja „esztergomi Ady-pere" (1927 január), a Móricz est körüli bonyodalmak (1927 február), az itt megnyilvánuló részvétlenség és néma tüntetés. 1934-ben Babits Esztergomban „kapukat nyitott", Einczinger és Kárpáti terve mögött biztosítéknak — Lepold előtt is — az ő tekintélye áll. Hiszen tagja a Vajda János Társaságnak, előadói jelenléte Esztergomban a következő esten is biztosítható. A „szent szeretet himnuszainak", az Amor Sanctusnak 1933-as megjelenése ünnepelt esemény: a himnuszgyűjteményről a Pannonhalmi Szemle és a katolikus Korunk Szava, ugyanígy a Pesti Hírlapban Kosztolányi Dezső egyforma lelkesedéssel ír. Babits és a Babits körüliek megszólalása 1934-ben a Nagyboldogasszony Hét sikeres ünnepi eseménye volt: az újabb hasonló irodalmi est emelné az 1935 nyarára tervezett harmadik Esztergomi Katolikus Nyári Egyetem (június 23. — július 11.) hírét és színvonalát. Elsőképp látogatóival: a Vajda János Társaság esztergomi vándorgyűlése a megnyitó előtti nap (június 22.) estéjére kontemplálódott tehát. De még 1934 októbere hozott a nyári tervekből született „szenzációt": Kárpáti és Einczinger, a két nyughatatlan barát Tamás Henrik műgyűjtőt kérte meg, hogy a Tamás Galéria országjáró körútra összeállított „huszadik századi képválogatását" elsőül Esztergomban mutassa be. Az október 7-i, vasárnap déltáji ünnepélyes megnyitón az „esztergomi katolikus művelődési és művészeti központ" tervének megálmodója és bajnoka, Lepold Antal tartott bevezetőt, utóbb Einczinger a század új művészetéről előadást, Kárpáti pe^ig tárlatvezetőt. Lepold számára a vándortárlat esztergomi premierje a „központi sugárzás" ideájának melengetésére nem kicsiny lehetőséget adott, élt is vele a megnyitón. Va88