Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Bodri Ferenc: Események, kapcsolatok Babits esztergomi életéből (1926—1941)
DR. BODRI FERENC: ESEMÉNYEK, KAPCSOLATOK RABITS ESZTERGOMI ÉLETÉBŐL (1926 — 1941) Babits Mihály az esztergomi Balassa Társaságban Egy „esztergomi irodalmi kör" alakításának igényét először dr. Réthei Prikkel Marián bencés tanár, a kitűnő etnográfus vetette fel 1913-ban (a városban Adyról — 1910-ben — először ő tartott előadást!), de a ,.történelmi tényezők" az ötlet megvalósulását erősen hátráltatták. A Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság végül és valójában 1926. április 15-én alakult meg.* Az alakuló gyűlésen jelen levő irodalom- és műbarátok 12 „tiszteletbeli tagot" választottak „koszorúnak", köztük Babits Mihályt, akit a helyi tanárok és más értelmiségiek már ekkor becsültek ennyire. A nyarait 1923 óta kisebb-nagyobb rendszerességgel Esztergomban töltő Babits bizonnyal szívesen fogadta a megtiszteltetést, bár jelenléteit a „társaság életében" erősen hátráltatta, hogv a nyári hónapokban — amikor ő többnyire a „város fölött" tartózkodott — az érdemi munka szünetelt. „Helyi pártfogóitól": Einczinger Ferenctől a Társaság alelnökétől és Rosta József tanártól értesülhetett az esztergomi művelődés és irodalmi élet eseményeiről, de — a helyi források tanúsága szerint — aligha vett részt az 1926 27-es évadok irodalmi estjein. Császár Elemér (szintén tiszteletbeli tag) és mások konzervatív szellemű előadásai, a helyiek többnyire provinciális irodalmi bemutatkozásai aligha vonzották ide; ez az időszak amúgy is „kemény" esztendőket foglal magában: a Halálfiait írja, majd átírja, kiadásra rendezi előbb a Versek 1902—1927 című első gyűjteményes kötetét, majd Az istenek halnak, az ember él címűt (1929), az „esztergomi termés" ismert darabjai mindkettőben megtalálhatók. 1927 egyszersmind „forró" esztendő is: januárban kezdődik a Baumgarten-alapitvány ügye, követi a negyedszázados költői jubileum, közben polémiája Ignotusszal az „irodalmi indiszkrécióról", Berzeviczy Alberttel „a kettészakadt irodalom" körül. Emellett a felújult harc Adyért, előadásai sokfelé, így december 27-én a debreceni Ady Társaság megalakulásakor. Igaz, 1927 lesz egyben a száműzött és honoráriumaiból élő tanár első gondok nélküli esztendeje. Mindezt az alapítvány biztosítja, áldatlan viták és támadások színezik utóbb. * A Balassa Társaság megalakulásának és működésének történetéről, a város közművelődési életében betöltött szerepéről dr. Bárdos István tanulmányai gazdag tájékoztatást nyújtanak: — Az esztergomi és a tatatóvárosi szabadegyetemek tör!énete. = Esztergom Évlapjai, 1979. — Komárom—Esztergom k. e. e. vármegyék közművelődési élete, 1923—1938. Tatabánya, 1980. — Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése, 1926—1946. = Esztergom Évlapjai, 1981. 79
