Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Vass Előd: Esztergom felszabadulása a török alól 1683-ban
Az esztergomi törökök tehát nem zsákmányként kapták meg az őslakos magyarok házait és az azokhoz tartozó konyhakerteket, szőlőket vagy réteket, hanem a kincstártól meg kellett vásárolniuk. A török kincstár altal kiküldött összeírok minden kis omladozó lakóházat, konyhakertet s rétet számbavettek. Keltezetlen ingatlan jegyzékünk megírásának éve is 1570 körűire tehető: ezt a szövegeből. különösen a martalócok templomának leírása alapján Káldy-Nagy Gyula következtette ki. 2 2 A bejegyzés szerint ugyanis a martalócok, miután erre Ömer káditól engedélyt kaptak, kijavították templomukat és 25 éve hasznalják. Ömer kádi — ha azonos személy — 1550-ben élt Esztergomban. 2'® Fekete Lajos akadémikus e tapu defter korát a váci ingatlanjegyzékben szereplő személyek nevei alapján az 1572 körüli évekre tette. 2'' Az 1570. évi esztergomi szandzsák adóösszeírásának első oldalán török keltezést (tarih-i defter) is tartalmaz, amely elmondja, hogy az összeírója (muharrir-i liva) Ferhád, Abdullah fia, Emin volt, a lejegyzője pedig Dervis irnok. (kjatib), zeamet-javadalombirtokos. A részletes deftert pedig a 978. mohamedán évben írták le. Ez a mi időszámításunk szerint 1570. apr. 5. és 1571. máj. 25. közé esett. Itt kell megjegyeznünk, hogy ugyanez a két személy ugyanebben az időpontban végezte el a nógrádi szandzsák adóösszeírását is, amelyet Bayerle Gusztáv teljes szövegével kiadott. Ugyanakkor az említett keltezetlen ingatlanjegyzék vagy házösszeírás Esztergomon kívül kiterjedt Vácra, Drégelyre és Nógrádra is. 25 Ezenkívül csupán Székesfehérvárról ismerünk — más időpontból, 1544-ből — boltokat és le nem foglalt házakat számba vevő jegyzéket. Az utóbbiak a török kincstár egyszeri bevételezési jegyzékei voltak. Feltételezzük, hogy az esztergomi ingatlanjegyzéket a fenti összeírok az 1570. évi adóösszeírás alkalmával készítették, mégpedig a kincstárt illető egyszeri vételárak és illetékek bevételezésének elszámolására. Valószínű, hogy a törökök olyan részletes, mindenre kiterjedő összeírást, amit mi „telekkönyvként" ismerünk, nem is készítettek. 2 6 Ezért az említett esztergomi ingatlan jegyzék nem a teljes „telekkönyvet" tartalmazza, hanem csupán egy bevételezési jegyzéket, amelynek minden tétele Esztergom lakóházainak, konyhakertjeinek, szőlőinek stb. részletes leírását őrizte meg. Az esztergomi ingatlanjegyzék a város ingatlanjait négy csoportosításban sorolja fel. A bennük szereplő egyes tételeket Káldy-Nagy Gyula, a magyar fordítás kéziratának elkészítője, számozással látta el. 2 7 I. A vár, vagy másként felső-vár: lakóházai, épületei bolthelyiségei konyhakertiéi stb. 1— 97. 98— 104. 105— 179. II. A Kis-Város, vagy alsó vár: lakóházai konyhakertjei, stb. bolthelyiségei 180— 389. 390— 523. 524— 573. 425
