Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Vass Előd: Esztergom felszabadulása a török alól 1683-ban
III. A Nagy-Város: 1. Musztafa aga mahalle lakóházai 579— 641. 1. A szultán őfelsége mecsetjének városnegyede (mahalle) 642— 739. 3. A szent dzsámi városnegyede 740— 793. 4. Sábán aga mecset mahalle 794— 956. 5. Martalócok városnegyede 957—1105. A cigányok testülete 1106—1116. A Nagy-Város boltjai 1117—1145. A Nagy-Város konyhakertjei és szőlői 1146—1332. 1. Musztafa aga mahalle 1146—1184. 2. Imám hodzsa mahalle 1185—1242. 3. Szent Dzsámi mahalle 1243—1297. 4. Martalóc mahalle 1298—1382. IV. A város körüli kertes övezetben: 1. A „Szent Lázár" templom leírása 1383. A piac melletti üres telkek 1384. 9 A négy városrészben összesen 848 épület, (többségében lakóház), 80 bolthelyiség s 456 konyhakert vagy szőlő került összeírásra. A jegyzék mintegy 250 ingatlanról részletes leírást nyújt, ami értékét különösen megnöveli, — mégha felhasználását két tényező jelentős mértékben korlátozza is. Az egyik — amint az említett részletes leírásokból is kitűnik —, hogy a korábbi magyar lakóházakat és konyhakerteket a törökök többszörösen felosztották. Ez az önkényes egyezkedésen alapuló osztozás a középkori ingatlankatasztert felismerhetetlenné tette. A másik tényező, — amely miatt az ingatlanról-ingatlanra haladó leírásból, a birtokosok nevei alapján a szomszédságot összeállítani és pontos helyrajzi katasztert elkészíteni nem lehet — az, hogy a török összeíró valószínűleg kihagyta, mintegy átugrotta azokat az ingatlanokat, amelyek az összeírás idején (1570 körül) nem voltak illetékfizetésre kötelesek, vagy vételárukat már korábban megfizették. Hasonlóan negatív tapasztalathoz vezetett az ugyanekkor készült váci házingatlanösszeírás feldolgozása is. 2 8 Az 1570 körüli ingatlanjegyzék történeti értékét mindenképpen emeli, hogy az egyetlen ismert török leírás a város helyrajzi szerkezetéről, nevezetes épületeiről, utcáiról stb. A lakóházakról közli, hogy kőből, sövényből vagy vályogból készítették-e azokat, s megadja a lakószobák, konyhák, kamrák, pincék, kemencék, istállók, kocsiszínek számát, az udvarok nagyságát, — ez utóbbit a török dönüm (936 m 2) területmértékben. A háztelkeket pedig a török rőf (zira" a) hosszmértékkel (kb. 60 cm) írja le. Gyakran részletezi a korábbi birtokosokat, és nevükhöz fűződő adás-vételeket is felsorol. A várban (másként felső-várnak is említi) 16 kincstári épületet, 68 lakóházat, II bolthelyiséget, valamint 73 kert-, szőlő- és rét-birtokost nevez meg, akik közül alig néhány azonosítható a lakóházak birtokosaival. Öszszesen 141 török katonai személyt, 3 kézművest, 5 mohamedán papot, 2 magányos özvegyet ismerünk meg; egy ház birtokosa ismeretlen személy. Megtudhatjuk, hogy 73 konyhakert-, szőlő- és rét-birtokos kezelésében összesen 298 török dönüm (a. m. 27,14 hektár, azaz 15,62 kat. hold) nagy426
