Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Vass Előd: Esztergom felszabadulása a török alól 1683-ban
2. táblázat: Esztergom török népessége 1543—1630 között Evek „Hűbéres" szpáhik Zsoldosok Összes népesség 1543 200 ? 2775 kb. 9490 1544 200 ? 2091 kb. 7308 1545 200 ? 2117 kb. 7391 1550 200 ? 1887 kb. 6657 1559 200 ? 1485 kb. 5375 1569 200 ? 1558 kb. 5608 1571 200 ? 1048 kb. 3981 1586 200 ? 1165 kb. 4354 1628 200 ? 1118 kb. 4204 1630 200 ? 1102 kb. 4153 A magyarországi török helyőrségek katonáira eső hozzátartozók számát pontosan nem ismerjük. Mindössze egy adatunk van, amely Eger 1687. évi kikeresztelkedett törökségéről készült, s ebben egy török katonára átlagosan 3,19 íő jut. 1 9 Ezt a szorzószámot használva készült el a 2. táblázat is, amely szerint tehát az esztergomi törökség létszáma feltételezhetően 4—9 ezer fő között ingadozott. Az 1543—1550 közötti években 6—9 ezer fos népességszám valószínűleg azért ilyen magas, mert nagyobb arányban kerültek idevezénylésre magányos katonák, akik csoportosan laktanyákban éltek. Az 1559—1569 közötti évtizedben viszont elvezényelhették őket: erre vall, hogy az össznépesség 5—6 ezer főre csökkent. A későbbi időszakban, tehát a török kor egy évszázadán át átlagosan 4 ezer fős török népességgel számolhatunk. Feltételezzük, hogy ez a népességszám jelentette a török kori Esztergom tényleges befogadóképességét. A város befogadóképességének megállapításához helyrajzi adottságait át kell tekintenünk. Ehhez két török forrás áll rendelkezésünkre: az 1570 körüli ingatlan jegyzék (tapu defteri) és az esztergomi szandzsák 1570. évi részletes adóösszeírása (tahrir defteri). Részletesebben tehát — más források hiányában csak az 1570 körüli helyrajzot vizsgálhatjuk meg. 20 Az Oszmán—Török Birodalomban a részletes adóösszeírás helyszíni elkészítésével egy időben végeztek el az ingatlannyilvántartást és az ingatlanok után a birtokosoktól járó ingatlanforgalmi illetékek (reszim-i tapu) beszedését. Erről külön jegyzéket vettek fel. Egyetlen ilyen jegyzéket ismerünk, amely Esztergomot is részletesen vette számba. Minden föld tulajdonosa a török szultán volt, de a műveletlenül hagyott földet birtokként bárki megkaphatta, aki az ingatlanforgalmi illetéket megfizette és az adó-, illetve tizedfizetési kötelezettséget elvállalta. Az adóösszeírást végzők feladata volt, hogy esetenként felülvizsgálják a birtoklási jogot, és az iiletékösszeget beszedjék. A kisebb ingatlanok, a háztelkek, a szőlők, a gyümölcsösök, a konyhakertek és a bolthelyiségek után járó illetékeken kívül a török összeíró azoknak az egykor kincstári tulajdonba került házaknak, malmoknak, bolthelyiségeknek, háztelkeknek az árát is beszedte, amelyeket az összeírás során az igénylőknek eladott. Az esztergomi bolthelyiségek, rétek s malmok illetékei az 1570. évi részletes adóösszeirásban is feljegyzésre kerültek. 2 1 424
